Hivatalosan is benyújtotta a parlamentnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 2026-os költségvetésről szóló törvényjavaslatot, a dokumentumot a szokásoknak megfelelően Kövér László házelnök vette át.
Nagy Márton szerint a 2026-os év legfontosabb kérdése, hogy Ukrajnába megy-e a magyarok pénze. A miniszter úgy látja, az EU Magyarországot is erre akarja kötelezni.
A 2026-os költségvetés háborúellenes költségvetés
– mondta, hozzátéve, Ukrajna helyett a családokra költenek, jövőre összesen 4800 milliárdot fordítanak családtámogatásra, ami a rezsivédelemmel együtt 5600 milliárdot tesz ki. Emellett Európa legnagyobb adócsökkentését hajtja végre a kormány, így a családi adókedvezményt megduplázza, illetve a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességet kapnak. Ez összességében 1300 milliárd pluszt jelent a családoknak.
7700 milliárdot fordítanak nyugdíjakra, 13 százalékkal emelik a minimálbért, folytatják a tanárok béremelését, kifizetik a hathavi fegyverpénzt, lakossági állampapírokra 820 milliárdot fordítanak – sorolta.
Jelezte azt is, hogy 2026-ban 100 milliárddal több pénzből gazdálkodhatnak az önkormányzatok. A beruházások kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy több száz beruházást kezdenek meg vagy adnak át összesen 1600 milliárd forint értékben.
Nagy Márton hangsúlyozta, garantálják a határok védelmét, továbbá fenntartják a védelmi kiadásokat a GDP 2 százalékán.
Oktatásra jövőre 160 milliárddal többet fordítanak
– mondta Nagy, hozzátéve, hogy folytatják a pedagógusok béremelését. Ugyanakkor egészségügyre jövőre 260 milliárddal többet költenek, szociális kiadásokra pedig összesen 1600 milliárdot fordítanak.
A miniszter jelezte, hogy nyártól folyamatosan olyan programok lépnek életbe, amelyek a családokat és a nyugdíjasokat segítik, így:
Idén pluszban 310 milliárdot fordítanak még családokra és nyugdíjasokra, jövőre pedig összesen 2979 milliárd forintot.
Kövér László házelnök ismertette a menetrendet, ezek szerint május 26-án kezdődik az általános vita. Május 27-től 30-ig tart a bizottságokban a vita, ezt követően június 4–5-én összegzik a javaslatokat. Június 9-ig nyújtják be az egységes javaslatot, amelyet másnap követ az összegző javaslatok vitája. Június 10-én döntenek az összegző módosító javaslatokról.
Ezeket összegezve kerül sor június 16-án a végső szavazásra.
Nagy Márton újságírói kérdésre elmondta, hogy jövőre 2200 milliárdot terveztek be uniós forrásokból, azt gondolja, hogy ezeket le tudják hívni. Itt nem látnak semmilyen finanszírozási kockázatot. A költségvetés mozgásterét növeli a védelmi klauzula, ezzel a mozgástérrel ugyanakkor nem számolnak. Megnyitottak egy védelmi sort, amely később a tartalék részét képezheti.
Az általános tartalékot a kormány az utolsó pillanatban megemelte, ezzel kapcsolatban Nagy azt mondta, azt látják, hogy a gazdasági növekedés idén 2,5 százalékos lesz, jövőre 4,1 százalék, itt lefelé mutató kockázatok vannak. Szerinte a növekedési előrejelzéseket nem kell rángatni, ezt a kockázatot a tartalék emelésével kompenzálták. A miniszter szerint nem mindegy, hogy mitől kisebb a növekedés, szerinte nem a kevesebb fogyasztás miatt alacsonyabb a GDP, ez kisebb bevételkiesést jelent a költségvetésnek.
„Mi azért küzdünk, hogy minél magasabb növekedést tudjunk elérni” – hangsúlyozta Nagy Márton. Rámutatott: a GDP 1,1 százalékáról 1,9 százalékra emelkedtek a védelmi kiadások , ez 0,8-0,9 százalékos növekedést és egy generális mozgástért jelent a költségvetésben. A védelmi tartalékon keresztül tudnak költeni, de adott esetben hiánycsökkentésre is használhatja a kormány.
Azt mondta, küzdjek keményebben
– ezt válaszolta a miniszter az ATV kérdésére, hogy téma volt-e a kormányülésen a vártnál gyengébb GDP-adat, és mit kért Orbán Viktor miniszterelnök. Nagy Márton szerint egyáltalán nem profitál Magyarország abból, hogy Ukrajnába küldi az unió a pénzt és a fegyvert, vagy hogy az EU tagja lesz. Hangsúlyozta, akkor is végrehatja a kormány a programját, ha esetleg a növekedés a vártnál alacsonyabb lesz.
El kell érni a gödör alját, az idei növekedés húzóereje továbbra is a fogyasztás marad – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Nagy Márton, hogy számol-e a jövő évi költségvetés a beruházások és az ipar helyreállására. A kiskereskedelmi forgalom kapcsán jelezte,
az április brutál erős lesz.
Szerinte a márciust és az április együtt kell kezelni. Költségvetési szempontból jó hír, hogy a fogyasztás erős, de a gazdaság szerkezete miatt jó lenne, ha az ipar is magára találna, de ez a magyar gazdaságon kívül álló okokon múlik.
Németország kezd olyan lenni, mint Olaszország
– utalt Merz megválasztásának meghiúsulására a Bundestagban. Nagy szerint ugyanakkor az elektromos autók eladása terén az első negyedévben látni erősödést, „van egy pozitív jel”. Reméli, hogy a harmadik-negyedik negyedévben már stabilabb lábakon áll majd az ipar.
Ez egy technikai árfolyam, az a jó árfolyam, amelyet a piac határoz meg. Örülnék egy erősebb árfolyamnak
– mondta a miniszter arról, hogy miért 404 forintos euróárfolyammal számol jövőre a kormány.
Nagy arról is beszélt, hogy nem csak a magasabb növekedésért, az alacsonyabb inflációért is küzd a magyar kormány. Szerinte a kormány aktív volt, a májusi infláció 4 százalék körül lesz, az élelmiszer-infláció pedig 5 százalékos, ez a nyáron be fog esni 5 százalék alá. „Ezek fontos célszámok számomra” – jegyezte meg.
„Az ön száma téves” – ezt válaszolta az RTL Klub kérdésére, hogy miért költ kevesebbet a kormány egészségügyre. Jelezte, hogy az utolsó baloldali kormányhoz képest háromszor többet fordítanak egészségügyre, és jövőre is emelik az összegeket. Jelezte, van egy változás, a nagy értékű gyógyszertámogatás finanszírozását alapítványhoz sorolták.
Nagy szerint nem volt elég alapos a Költségvetési Tanács, amikor azt állapította meg, hogy kevesebbet költ egészségügyre. A költségvetést ugyanis nem funkcionálisan kell megnézni, a tárcák között oszlik szét ez az összeg.
A miniszter arra is reflektált, hogy a tanács 28-szor írta le a kockázat szót, szerinte a világ megváltozott, rengeteg olyan külső tényező és kockázat van, amely a magyar gazdaságra veszélyt jelent.
Arra a kérdésre, hogy idén miért tértek vissza a nyári elfogadáshoz, emlékeztetett rá, hogy Trump megválasztásától tették függővé az elfogadást, és a béke megkötésétől. Elismerte, hogy ez utóbbi még várat magára. De most szeretnék stabilizálni a költségvetés fő számait.
Nagy Márton szerint a Költségvetési Tanács feladata, hogy a kockázatokra hívja fel a figyelmet, a kormányé pedig, hogy a növekedésért küzdjön. Azért nem szeretné újraszámolni a növekedést, majd megteszik ezt a nyáron, és figyelembe veszik az első negyedéves GDP-t és a vámháborút. Jelezte, hogy ez utóbbival kapcsolatban még nem látni tisztán.
A miniszter szerint indokolt az élelmiszer-árrésstop fenntartása, mivel még mindig 5 százalék fölött van az élelmiszer-infláció, erről azonban a kormány fog dönteni.
Az a céljuk, hogy ez egy tartós inflációs trend legyen, ne csak átmeneti.
Én megértem őket, de nem a kormány tagjai
– mondta arról, hogy Csányi Sándor és Hernádi Zsolt is kritizálta az extraprofitadókat, amelyek szerinte továbbra is léteznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.