Nem titok, hogy Donald Trump elnök rajong a nagy felhajtásért és a túlzó jelzőkért. Ezért is kísérte nem egy, hanem két vadászgép az Air Force One-t szaúd-arábiai és katari látogatásán, amikor egy giga Boeing-ügyletet is tető alá hozott. Ki ne emlékezne arra, milyen büszkén mosolygott Trump azon a katonai díszszemlén, amelyet Emmanuel Macron francia elnök rendezett a tiszteletére Párizsban első elnöki ciklusa idején?
Ez a látványosság iránti vonzalom kiterjed a nagy beruházási bejelentésekre is, amelyek fényében Trump szeret sütkérezni – például a SoftBank 100 milliárd dolláros amerikai beruházási ígérete volt ilyen 2023 decemberében vagy a mesterséges intelligenciába irányuló 500 milliárd dolláros befektetés, amelyet januárban jelentettek be olyan vegyesvállalati partnerek, mint az OpenAI és az Oracle Corp.
Így nem is meglepő, hogy Trump személyesen is jelen volt, amikor bejelentették a Qatar Airways rekordméretű megrendelését: 160 széles törzsű Boeing repülőgépet vásárolnak, további 50 darabra pedig opciót jelentettek be. Ez újabb példája annak, ahogyan országok vagy vállalatok mindent bevetnek, hogy Trump kedvében járjanak.
A Fehér Ház a megállapodás értékét 96 milliárd dollárra becsülte, a valóságban azonban ez jóval kevesebb lesz, miután figyelembe veszik a nagy vásárlóknak járó szokásos kedvezményeket
– értékeli a helyzetet a Bloomberg.
A Boeing számára azonban a kihívás nem az új megrendelések megszerzése, hanem a gyártási kapacitás növelése.
Trump számára azonban ezek a részletek valószínűleg nem számítanak, az ő feladata, hogy tető alá hozza ezeket a megabizniszeket. Szaúd-Arábia állami vagyonalapja szintén rendelt 30 keskeny törzsű Boeing-gépet, tovább növelve Trump útjának eredményeit. Mindez azután történt, hogy a British Airways anyavállalata a múlt héten 32 Boeing repülőgép megrendelését jelentette be.
A Boeing számára mindenképpen biztató jel, hogy a nagy légitársaságok továbbra is hajlandók gépeket rendelni, még a kereskedelmi háború okozta bizonytalanság közepette is.
A gyártó például áprilisban mindössze nyolc megrendelést kapott, szemben az előző három hónap átlagos 71-es értékével. Az ilyen volumenű szerződések általában kezdőrészlet-fizetéssel indulnak, amit további részletek követnek a gyártás előrehaladtával, így ilyen méretű megrendelés rövid távon javíthatja a készpénzáramlást. A részletek azonban sokat számítanak: az ügyfelek nem biztos, hogy hajlandók jelentős összeget előre fizetni, tekintettel a Boeing hatalmas hátralékára és ismert gyártási nehézségeire.
Mindenesetre előnyös a Boeing számára, hogy
A Boeing befektetői és légitársasági partnerei számára jó hír, hogy Ortberg gyártási problémákra kidolgozott stratégiája működni látszik, de idő kell ahhoz, hogy a termelés növekedjen, miközben egy új munkakultúrát is meghonosítanak. A cégnek súlyos gondjai adódtak, amikor 2018-ban és 2019-ben a 737 Max két halálos baleset után földre került, majd a járvány idején a beszállítói lánc összeomlott, miután tapasztalt dolgozók ezrei hagyták el az iparágat a kereslet ideiglenes visszaesése miatt.
Az alkatrészhiány és a gyenge minőség súlyosan megzavarta a repülőgépek összeszerelésének normális ütemét a gyártósoron. A Boeing emiatt „sorrendből kieső” munkákat végzett, ami rontotta a minőséget, és arra kényszerítette a vállalatot, hogy úgynevezett árnyékgyárakat hozzon létre, ahol a félkész gépeken dolgoztak tovább.
A gyártási káosz tavaly januárban vált látványossá, amikor egy új 737-es ajtódugója kirepült egy Alaska Airlines járat során – szerencsére halálos áldozat nem volt. A vizsgálat kiderítette, hogy a munkások egyszerűen nem szerelték be az ajtódugót rögzítő csavarokat. Az FAA kénytelen volt közbeavatkozni, hogy felügyelje a gyártást és kidolgozzon egy minőségjavító tervet. A Boeing akkori vezérigazgatója, Dave Calhoun végül lemondott.
A bajokat tovább tetézte, hogy a seattle-i régió dolgozói tavaly év végén sztrájkba léptek, ami közel két hónapra teljesen leállította a gyártást. Ortberg, akit augusztusban neveztek ki, ügyesen kihasználta ezt a leállást: felszámolta a sorrendből kieső munkákat, bezáratta az árnyékgyárakat, és új, minőségközpontú munkakultúrát vezetett be az üzemcsarnokokban, amelyet a dolgozók is elfogadtak.
A gyártási káosz miatt a Boeing tavaly 14 milliárd dolláros készpénzveszteséget szenvedett el annak ellenére, hogy hatalmas rendelésállománnyal rendelkezett.
A cash flow veszteség idén is folytatódik, de várhatóan az év második felében fordulat jöhet, amint a gyártási ütem felgyorsul. A nagy volumenű repülőgép-megrendelések és a sokkoló összegű szerződések ugyan elviszik a címlapokat, és simogatják az elnök egóját, de a Boeing valódi nyeresége ott kezdődik, ahol a mindennapi, aprólékos munkával sikerül havi szinten is növelni a gyártást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.