Hibridinvázióval válaszolt Kína az elektromos autóit sújtó uniós büntetővámokra

Az első negyedévben új csúcsra ért a kínai autógyártók Európába irányuló exportja, a különféle modellekből a Dataforce adatai szerint 150 ezer darab kelt el az uniós piacon, a március pedig havi rekordot hozott. Ekkor a kínai autógyártók darabszám alapján számított részesedése az európai újautó-piacon 5,2 százalékra nőtt, első alkalommal átlépve az 5 százalékos határt. 

Az összetételben viszont az Európai Bizottság által novemberben öt évre fixált, gyártóktól függően 35,3 százalékig terjedő, az elektromos autókat sújtó büntetővám markáns átrendeződést hozott: a kínai importban már csak 30 százalékos a villanyautók aránya, ilyen alacsony legutóbb 2020 elején volt. 

Kína európai offenzívája gellert kapott

A 10 százalékos alapvámra pakolt büntetővám bevezetését Brüsszel a Peking által nyújtott nagyvonalú állami támogatásokkal magyarázta, melyeket a kínai gyártók élvezhetnek a versenyképességük javításához és a globális terjeszkedéshez. Ezzel az volt a cél, hogy Kínát Európában is az elektromos átállás megkerülhetetlen tényezőjévé tegyék. 

A projekt egyelőre nem hozott áttörést számukra, viszont az akkumulátorok és egyes autómárkák európai gyártóbázisainak megteremtésével – lásd a CATL Debrecenben és a BYD Szegeden – az első nagy lépéseket már megtették ebben az irányba. A helyi gyártással az extra vám alól is mentesülhetnek.

Átmeneti megoldásként a kínaiak visszatértek a kályhához, és a hibridjeiket és a belső égésű motorral szerelt autóikat hajózták át a kontinensre, melyekre csak a 10 százalékos alapvám vonatkozik.

Az új generációs autógyártás világelsője, a BYD például nagy mennyiségben exportált tölthető (plug-in) hibrideket az EU-ba és az Egyesült Királyságba, emellett bővíti kereskedői hálózatát, a szegedi és az isztambuli épülő üzemei mellé már a harmadikat is tervezgeti.

Felpörögtek az Otto-motorok, jönnek a hibridek

A legmagasabb büntetővámmal sújtott állami kézben lévő SAIC Európának szánt márkája, az egykor brit MG az első negyedévben közel 47 ezer hibrid, plug-in hibrid és belső égésű motorral hajtott autót értékesített az EU 27 tagállamban.

Ez a mennyiség több mint duplája az egy évvel korábbi időszak termésének, miközben villanyautóinak értékesítése az árelőny elvesztésével a felére zuhant. Az MG belső égésű motoros és hibrid autóiból több mint kétszer annyi kelt el Spanyolországban, a franciáknál a nulla közeléből indulva érték el az 5500 darabos volument. 

Az olaszoknál 57 százalékos volt a bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A kínaiak tehát gyorsan és rugalmasan alkalmazkodtak mind a megnehezülő adminisztratív követelményekhez és körülményekhez, mind az időközben a villanyautók rovására megváltozott kereslethez.

Benjamin Kibies, a Dataforce vezető autóipari elemzője a Bloombergnek egy kirakós játékhoz hasonlította az európai autópiacot, amit

• az importra kivetett büntetővámok,
• a hibridek iránti növekvő és az elektromos autók iránt visszafogottabb kereslet,
• az emissziós határértékek szigorítása

mellett számos tényező folytonos változása és kölcsönhatása tart állandó mozgásban. Bár a vámokkal ideig-óráig megakadályozzák a kínai elektromos autók beözönlését, ezzel gyakorlatilag a saját klímacéljaikat is kikukázzák, de legalábbis még nehezebbé teszik az elérésüket. A vámokkal azt viszont sikerült elérni, hogy az európai autóipar gigászai, így

• a Volkswagen,
• a Stellantis,
• a Renault

és mások, lélegzetvételnyi időhöz jussanak, s ezt a lemaradásuk bepótlására, elektromos modelljeik versenyképessé tételére, portfóliójuk szélesítésére használják fel. A jelek és az eladási statisztikák szerint ők élni is tudtak ezzel a lehetőséggel.