Ismét megmenekült az amerikai szankciók alól a szerb olajfinomító
Múlt pénteken immár harmadszor halasztotta el az amerikai adminisztráció azoknak a szankcióknak az érvényesítését, amelyeket az USA korábbi vezetősége rótt ki a szerbiai Kőolajipari Vállalatra, a NIS-re. A szankciók kivetését eredetileg azzal indokolták, az oroszok a bevételekből az Ukrajna elleni fegyveres fellépését finanszírozhatják. Aleksandar Vucic államfő jelentette be, hogy az amerikai adminisztráció ismét jóváhagyta a NIS kérelmét: 60 nappal halasztotta el a szankciók érvényesítését.
Trump elnök hivatalba lépése után az új kabinet kétszer már jóváhagyta a NIS halasztásra vonatkozó kérelmét. A szankciók bevezetésének elhalasztását a szerb állam, valamint Magyarország is támogatta, nem utolsósorban a horvát JANAF kőolajvezeték fenntartásáért felelős cég is csatlakozott a támogatókhoz.
A NIS szerepe kulcsfontosságú a régió ellátásában
A NIS-nek Szerbián kívül a régióban is kulcsfontosságú szerepe van az energiaellátás szempontjából. Az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető JANAF vállalat is megkapta az engedélyt az amerikai kormányzattól arra, hogy a következő 60 napban nyersanyagot szállítson a pancsovai kőolaj-finomítóba. A vállalat közleményére hivatkozva a horvát lapok hozták nyilvánosságra az információt.
A horvát állam által kiadott közleményben pedig az olvasható, hogy a halasztás JANAF stabil üzletelését is biztosítja, hisz a szerbiai kőolajszükséglet 95 százaléka az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszán keresztül érkezik az országba.
Kiemelik azt is, hogy Horvátországon keresztül nem orosz eredetű nyersanyagot szállítanak Szerbiába.
Világbank: Szerbia jelentős gazdasági potenciálokkal rendelkezik
A nyugat-balkáni régióra évek óta úgy tekintenek gazdasági körökben, ahol a jövőben jelentős gazdasági növekedés várható. Mindez annak ellenére, hogy más elemzések továbbra is egyfajta „robbanásveszélyes” térségnek, lőporos hordónak tekintik. A Világbank legfrissebb gazdasági jelentése az előbbit igazolja inkább, annak ellenére, hogy a feszültségek is fennállnak.
A Nyugat-Balkán gazdasága ellenállónak bizonyul a globális bizonytalanságokkal szemben, de a jelek szerint idén azért egy mérsékelt lassulás várható. A Világbank előrejelzése alapján
- Szerbia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, és Montenegró együttes gazdasági növekedése 2025-ben 3,2 százalék lesz.
- A jövőre nézve optimista az előrejelzés, hiszen 2026-ra már 3,5 százalékos növekedést várnak. Az elemzésben a pozitív trendek között szerepel az infláció csökkenése, a bérek növekedése, valamint a közberuházások gyarapodása. Ezek együttesen ösztönzik a fogyasztást és a gazdasági aktivitást. Mindeközben, az Európai Unió gazdasági lassulása és a globális kereskedelmi politikák okozta bizonytalanságok kockázatot jelenthetnek.
Történelmi csúcson a szerb foglalkoztatottság
A Világbank ajánlásokat is megfogalmazott, melyek szerint a bizonytalan időszakokban a növekedési források diverzifikációja, a szerkezeti reformok felgyorsítása, a munkaerőpiac nyitottabbá tétele, a regionális gazdasági integráció elmélyítése, valamint a piaci verseny ösztönzése elengedhetetlen a gazdaság ellenálló képességének megőrzése érdekében.
- Szerbia gazdasága 2024-ben 3,9 százalékos növekedést ért el, meghaladva a korábban várt 3,5 százalékot.
- A bővülést elsősorban az építőipar, az ipar és a szolgáltatások teljesítménye generálta.
- A 2024 nyarán tapasztalt súlyos aszály ugyanakkor negatív hatást gyakorolt a mezőgazdasági szektorra, ami a második félévben visszafogta a gazdasági növekedést.
- A munkanélküliségi ráta 8,6 százalékra csökkent,
- a foglalkoztatottság pedig elérte az 51,4 százalékot, ami történelmi rekordnak tekinthető.
A Világbank szerint Szerbiában megvan a potenciál, hogy középtávon 4 százalékot meghaladó növekedési ütemet érjen el.
Ehhez azonban jelentős reformok végrehajtására van szükség.
A Világbank elemzése szerint a 2025 és 2026 közötti időszakban Szerbia gazdasági növekedése várhatóan 3,5 és 4 százalék között alakul. Ez meghaladja a fejlődő európai és közép-ázsiai országok átlagos, 2,5 százalékos növekedési rátáját. 2025-re 3,5 százalékos, 2026-ra viszont már 3,9 százalékos bővülést várnak. A jelentés kiemeli, hogy Szerbia a Nyugat-Balkán egyik legdinamikusabban növekvő gazdaságává válhat, mivel a régió többi országában a növekedés 2025 és 2026 között várhatóan 3,4 százalék körül alakul.
