Betett az orosz–ukrán háború a finneknek: csődhullám söpört végig az országon

A koroanvírus-járvány okozta gazdasági megtorpanást a tartalékokból még túlélték, de az azt követő recessziót nem, az már túl sok volt – mondta a finn hírügynökségnek egy vállalkozó, akinek cége csődöt jelentett. Anttoni Palm a szóban forgó társaság egyik tulaja, a Dél-Helsinki Vállalkozók Szövetségének igazgatótanácsában is helyet foglalt, s az ő meglátása szerint mindez azért történt, mert a kormány a fogyasztói adó emelésével reagált a gazdasági visszaesésre, s miután tavaly év elején lényegében már nem volt forgalmuk, a lehetőségek a hitelfelvétel és a bezárás voltak. A cég részvényesei pedig az utóbbi mellett döntöttek. 

Megjegyzendő, hogy a finn kormány idén már a magyar stratégiának megfelelő lépéseket tett és adócsökkentésekkel igyekezett megtámogatni a munkaadói oldalt. Egy másik megszólaltatott vállalkozó is arról számolt be, hogy a 2020-as évek elejéig még minden kiváló volt, „aztán minden megváltozott. Oroszország ukrajnai inváziója megemelte az árakat és megzavarta az ellátási láncokat.”

Finnországban jelenleg több csőd van, mint a 21. században bármikor – mondta Mira Kuussaari, a Finn Statisztikai Hivatal vezető statisztikusa. A közelmúltbeli csődök különösen a kis, egyfős vállalkozásokat érintették. Egy év alatt, idén májusig 3710 csődeljárást indítottak. A statisztikák legutóbb 1996-ban mutattak ilyen lesújtó számokat.

Jukka Appelqvist, a finn Központi Kereskedelmi Kamara vezető közgazdásza felhívta a figyelmet arra, hogy 

– mutatott rá.

Appelqvist szerint a csődök számának növekedése elsősorban a gyenge belföldi fogyasztói keresletnek és az elhúzódó gazdasági visszaesésnek tudható be. A szolgáltatási szektorban és az építőiparban működő kisvállalkozásokat különösen erősen sújtotta a kialakult helyzet. „Az építőiparban már régóta tart a nehéz időszak, és a kamatlábak emelkedése különösen súlyosan érintette az ágazatot. A szolgáltatási szektorban a kisvállalkozások akkor omlanak össze, amikor a fogyasztók óvatosak” – mondta Appelqvist. 

A közgazdász azonban optimista, már látja a fordulat jeleit. A háztartások vásárlóereje javulni kezdett, a kamatlábak pedig csökkentek. Bár a munkanélküliség növekedése továbbra is akadályozza a fogyasztói kiadások bővülését, a tendencia óvatosan pozitív. „Ez az év még nehéz, de talán most vagyunk a hajnal előtti legsötétebb pillanatban. Úgy vélem, hogy a jövő év egyértelműen jobb lesz” – reménykedett a vezető közgazdász. A finn munkanélküliségi ráta egyébként februárban meghaladta a 9 százalékot, ami erőteljes romlás a 2022. tavaszi 6  százalék körüli alacsony szinthez képest.

A Bank of Finland és az OECD előrejelzése szerint Finnország bruttó gazdasági teljesítménye (GDP) idén mindössze 0,5–1  százalékkal nő, 2026‑ban pedig 1,5–2  százalékos közötti erősödés várható. Tavaly az ország recesszióban volt, a GDP 0,5 százalékkal csökkent. 

A Világgazdaság korábban megírta, hogy a nehézségek ellenére, akárcsak az előző hét évben, idén is Finnország bizonyult a legboldogabb országnak a világon a boldogság világnapján közzétett jelentés szerint. A tízes toplistán minden skandináv ország szerepel, ahogyan tavaly is. Finnország mögött sorakozik Dánia, Izland és Svédország, Norvégia pedig a hetedik helyet szerezte meg. Hollandia az ötödik, Costa Rica a hatodik, Izrael a nyolcadik, Luxemburg a kilencedik, Mexikó pedig – először bejutva – a tizedik lett a ranglistán. Finnországban legutóbb 2023. június 20-án volt kormányváltás. Ekkor lépett hivatalba a Petteri Orpo vezette jobbközép koalíciós kormány, amely a 2023. áprilisi parlamenti választást követően alakult meg. A baloldalt váltó új, jobboldali koalíció jelentős gazdasági reformokat és megszorításokat hirdetett meg, főként az államháztartási hiány csökkentése és a munkavállalás ösztönzése érdekében.