Akárcsak az előző hét évben, idén is Finnország bizonyult a legboldogabb országnak világon – derült ki csütörtökön, a boldogság világnapján közzétett jelentésből. A Gallup közvélemény-kutató, az Oxfordi Boldogságkutató Központ és a ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN) közös Globális Boldogság Jelentésének (World Happiness Report) szerzői a 2022. és 2024. közötti időszakot elemezték.
A tízes toplistán minden skandináv ország szerepel, ahogyan tavaly is. Finnország mögött sorakozik Dánia, Izland és Svédország, Norvégia pedig a hetedik helyet szerezte meg. Hollandia az ötödik, Costa Rica a hatodik, Izrael a nyolcadik, Luxemburg a kilencedik, Mexikó pedig – először bejutva – a tizedik lett a ranglistán.
Németország a korábbi 24. helyről a 22. helyre lépett előre, az Egyesült Államok viszont eggyel visszacsúszva a 24. helyre került, ami az eddigi legrosszabb helyezése. A 147 országot felvonultató lista legalján Afganisztán áll. A finnek az életüket értékelve 10-ből átlagosan 7,736 pontot adtak, míg az afgánok átlaga 1,364 volt.
A 69. helyen álló Magyarországon átlagosan 5,915-re értékelték az emberek a boldogságukat.
A kutatók az emberek boldogságához hozzájáruló fontos tényezők közé sorolták a társadalom nyújtotta támogatást, a jövedelmet, az egészséget, a szabadságot és a korrupció mértékét. A jelentés szerzői azt is megállapították, hogy a mások jóságába vetett hitnek sokkal több köze van a boldogsághoz, mint korábban gondolták.
Mint rávilágítottak, párhuzamot lehet vonni az elvesztett pénztárca visszakapásában való hit és a lakosság boldogsága között: a skandináv országokban az emberek hisznek benne, hogy vissza fogják kapni a tárcát, és ez valóban meg is történik.
A pénztárcával kapcsolatos válaszok azért olyan meggyőzőek, mert megerősítik, hogy sokkal boldogabbak ott az emberek, ahol úgy gondolják, hogy törődnek egymással
– magyarázta John Helliwell közgazdász, a jelentés egyik összeállítója. Egy másik szerkesztő, Jeffrey Sachs szerint az idei eredmények megerősítik, hogy a boldogság a bizalomban, a kedvességben és a társadalmi kapcsolatokban gyökerezik.
Jan-Emmanuel De Neve, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a jelentés idei eredményei arra utalnak, hogy a boldogság kutatásában a hagyományos tényezőknél, mint amilyen az egészség vagy a vagyon, messzebbre kell tekinteni. Hozzátette: kiderült, hogy a közös étkezés és a mások iránti bizalom a vártnál is erősebb előrejelzője a jólétnek.
Hangsúlyozta, hogy a társadalmi elszigeteltség és a politikai polarizáció korában meg kell találnunk a módját annak, hogy újra az asztalhoz ültessük az embereket, ami döntő fontosságú az egyéni és a kollektív jólétünk szempontjából.
Hivatalos: a pénz boldogít, még akkor is, ha már gazdag vagy
A pénz csak egyik eleme annak, hogy mennyire érezzük magunkat jól a bőrünkben, a boldogság ugyanis egy sokismeretlenes egyenlet, ahol egyetlen változó sem domináns. A kutatás szerint a pénz elsősorban abból a szempontból fontos, hogy nagyobb szabadságot biztosít, és lehetővé teszi, hogy azt kezdjük az életünkkel, amit szeretnénk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.