Válságban a Ford, Kölnben ezrek kerülhetnek az utcára

Ilyen még nem fordult elő a Ford mintegy százéves németországi történetében: a súlyos válságát élő amerikai autógyártó európai zászlóshajójának számító kölni üzemben nemrég tízezren tették le a szerszámot, hogy ezzel tiltakozzanak az életüket meghatározó bizonytalanságok miatt. 

A tét hatalmas, több ezer munkahely kerülhet közvetlen veszélybe, ha a Ford vezetése nem talál megoldást a feszítő gondokra, amit

• a kínai autók áradata,
• a Ford modellpalettájának elöregedése
• a kereslet visszaesése,
• a magas termelési költségek
• és az elektromos átállással kapcsolatos problémák

okoznak. Május 14-én, szerda reggel a bejárati forgóajtót piros-fehér elválasztó szalaggal zárták le, egy transzparens pedig azt hirdette németül, hogy „Ez a vállalat ma sztrájkol!”. Egy kisebb papírlapon pedig arról tájékoztatják az esetleges sztrájktörőket, hogy fáradjanak át az 1-es kapuhoz, ha fel akarják venni a munkát. 

A kölni Ford eddig a munkabéke szigete volt

Elvétve akadt a dolgozók között ilyen, egy 24 órás sztrájk a vele együtt kieső bérrel még nem a világ vége, viszont ha akár egy munkahely is elvész, az már húsba vágó lenne a kölni kollektíva számára. David Lüdtke, a sztrájkot szervező IG Metall szakszervezet Fordnál dolgozó képviselője szerint a 11,5 ezer alkalmazott közül több mint tízezren éltek a tiltakozás ezen formájával, s hogy lesz-e újabb a demonstráció, azt csak a későbbiekben derül ki. 

– mondta a Ford gyártásfejlesztési osztályán mérnökként dolgozó harmincéves Ahmet Cözmez a Deutsche Welle (DW) riporterének. Nem csoda, hiszen ő már a Cözmez család harmadik generációját képviseli a kölni Fordnál. Nagyapja Süleyman 1970-ben, vonaton érkezett Németországba, ahol vendégmunkásként a szalag mellett dolgozott évtizedeken át. 

Ahmed apja, Musztafa folytatta a sort, ő is a futószalag mellett dolgozott, ezenkívül tagja volt az üzemi tanácsnak, sőt egy terminusban még a Ford felügyelőbizottságába is bekerült mint alkalmazotti képviselő.

– mondja vissza az idősebb generációk által mantrázott alaptételt Ahmed Cözmez, hozzátéve, hogy aki itt kezdett el dolgozni, annak gyakorlatilag az élete végéig biztosított volt a munkahelye. Eddig.

Többezres elbocsátás a láthatáron

Most azonban az amerikai vállalat 2900 munkahelyet akar megszüntetni a kölni gyárban. A méretgazdaságosság fontos tényező, ezt tekintve a Ford európai jövője sötétnek tűnik. Ferdinand Dudenhöffer, a Bochumi Autóipari Kutatóközpont (CAR) igazgatója szerint a Ford túl kis szereplő a személygépkocsi-szektorban ahhoz, hogy nyereségesen termeljen a kontinens piacára. 

Helyzete rossz, kilátásai még rosszabbak – keseríti el a kölni üzem dolgozóit Dudenhöffer. A Ford európai üzletága már jó ideje veszteséges. Éveken át futott a szekér, az itt összeszerelt kompakt Fiestáknak nagy sikerük volt, de gyártásukat 2023-ban leállították, hogy áttérhessenek az elektromos modellek összeszerelésére. Ezzel viszont éveket késtek, a versenytársak eközben elhúztak mellőlük. A Ford jelenleg két elektromos autót gyárt Kölnben:

• a Ford Explorer EV-t
• és a Ford Capri EV-t.

Az előbbit tavaly június, az utóbbit tavaly szeptember óta gyártják itt, de eladásaik egyelőre nem teljesítették a hozzájuk fűzött reményeket. Jellemző a Ford elkényelmesedésére, hogy a modelleket nem is a saját, hanem a Volkswagen által fejlesztett platformra építik. Mindkét modell kizárólag elektromos hajtású, azaz a mostanság oly népszerű hibrid változatokat is hanyagolják. 

Közbeszólt a recesszió

Nem véletlen, hiszen az amerikai cég 2030-tól már csak villanyautókat akar árusítani Európában. Mindenesetre a kölni modellváltásra eddig kiadott 2 milliárd euró megtérülésére alighanem még hosszú éveket kell várni.

A Ford nem az egyetlen, amely nyomás alatt kénytelen dolgozni: a Volkswagen, a Mercedes-Benz és a BMW is a hasonló gondokkal küzd. Alapvető probléma az is, hogy a német gazdaság immár második éve recesszióban van, márpedig ez Európa legnagyobb autópiaca, a kontinensen eladott minden ötödik autóra német rendszám kerül. A vásárlások azonban hanyatlanak, az export pedig nem tud besegíteni. 

az autókra és az alkatrészekre kivetett büntetővámok elérhetik az 50 százalékot is attól függően, hogy az amerikai elnök melyik lábával kel fel éppen. A beszállítói láncok egymásra épülése miatt ezek a súlyos tételek minden gyártónál éreztetik majd negatív hatásukat.

Ráadásul a Ford dolgozóit tavaly óta az amerikai anyacég pénzügyi garanciái sem védik. A 2 milliárd eurós befektetésük egyik feltételeként felmondták azt a 2006-os szerződésüket, amellyel garantálták, hogy 2032 előtt csoportos leépítések nem lesznek a kölni üzemben.

A szakszervezet minden eszközt bevet

Tisztában van ezzel a sztrájkot szervező IG Metall is, de ezt a békát le kellett nyelnie ahhoz, hogy az üzem jövője valamilyen szinten biztosítva legyen. David Lüdtke a DW-nek hangsúlyozta, hogy a szakszervezet továbbra is küzd a vállalat jövőjéért és a munkahelyek megőrzéséért. 

S ha nem is tudnak minden egyes munkahelyet megvédeni, azt kiharcolják, hogy az elküldött vagy önként távozó munkatársak tisztességes kompenzációt kapjanak, áthelyezési-átképzési programokban vehessenek részt, és ne sodródhassanak reménytelen anyagi helyzetbe. Az IG Metall erős érdekérvényesítő képességét a Volkswagennél zajló leépítések során is igazolta.

Minden bizonytalanság ellenére látszik, hogy a sztrájknak volt hatása – húzta alá Lüdtke, hozzátéve, hogy a tulajdonossal tartandó tárgyalások sarkalatos pontjait lefektették, s az majd az egyeztetések során derül ki, hogy lesznek-e újabb sztrájkok a kölni üzemben.