Grönlandi bányászat: lehetőségek és kihívások az Északi-sarkvidéken

Az északi-sarkvidéki térség azt követően került ismét a figyelem központjába, hogy Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépése óta többször jelezte: szeretné, ha az ásványkincsekben, földgázban és kőolajban gazdag Grönland az Egyesült Államokhoz tartozna. A törekvést az amerikai nemzetbiztonsági érdekekkel magyarázta.

A hatalmas sziget a globális geopolitika középpontjába került, ám Grönland bányászata lassan fejlődik. Jelenleg csak két kisebb, ritkaföldfémeket és aranyat kitermelő bánya működik a Dán Királysághoz tartozó, autonóm földdarabon. Ehhez fontos hozzátenni, hogy számos feltárási művelet zajlik, miközben a kormány több bányászati projektet is jóváhagyott.

Többek között 30 évre szóló engedélyt adott egy molibdénbánya nyitására a sziget keleti felében, ahonnan az Európai Unió éves igényének mintegy 25 százalékát fedeznék a jövőben. A Malmbjerg-projekt a következő 20 évben 1 milliárd dollár (355 milliárd forint) adóbevételt eredményezhet a grönlandi kormánynak.

Májusban egy dán-francia bányavállalat kapott felhatalmazást anortozit kitermelésére, amely forradalmasíthatja, környezetkímélőbbé teheti az alumíniumtermelést. A grönlandi hatóságok a 30 évre szóló koncessziót a Greenland Anorthosite Mining (GAM) vállalatnak biztosították a földdarab nyugati felében.

A grönlandi bányászat nehézségei

A bányászat fejlődését számos tényező akadályozza. A sarkvidéki környezet rövid felfedezési és kitermelési időszakokat tesz lehetővé: évente 3-4 hónap áll rendelkezésre, hogy a felszínre hozzák a nyersanyagokat. Ráadásul a jég hónapokon át akadályozza a hajózást és a nyersanyagok szállítását.

Grönlandon szinte teljesen hiányzik a szükséges infrastruktúra: nincsenek utak, vasutak, így a nyersanyagokat csak légi vagy tengeri úton lehet szállítani. Kevés az ipari létesítmény és a mélyvízi kikötő, valamint hiányoznak a bányászathoz szükséges energiaforrások és a munkásszállók.

A mindössze 57 ezer embernek otthont adó sziget nem rendelkezik elég munkavállalóval és szakemberrel, így külföldi vendégmunkások bevonására lenne szükség. Ráadásul a grönlandi kormány szigorú környezetvédelmi előírásokat vezetett be, például 2021-ben betiltotta az uránbányászatot. Mindezek alaposan megdobják a grönlandi bányászat költségeit.

Grönland kereskedelmi jelentősége egyre növekszik

Grönland a földben rejtőző kincsek mellett egy fontos belépési pont az Északi-sarkvidéken fokozatosan megnyíló új hajózási útvonalakra. Ugyanis az Arktisz környékén az éghajlatváltozás miatt visszahúzódó jégtakaró új kereskedelmi útvonalak kialakulását teszi lehetővé, amelyek jócskán lerövidíthetik a Kelet-Ázsia és Európa közötti hajózási időt.

Ezek mellett az Egyesült Államok már évtizedek óta fenntartja a Pituffik (korábbi nevén Thule) légibázist, amely a NATO rakétafigyelő, rakétavédelmi és űrfelügyeleti műveleteit támogatja, így Grönland fontos szerepet játszik Washington és a NATO védelmi rendszerében.