Dán-francia bányavállalat kapott kitermelési engedélyt Grönlandon
Dán-francia bányavállalat kapott szerdán kitermelési engedélyt Grönlandon olyan holdkőzetszerű ásványra, amely forradalmasíthatja, környezetkímélőbbé teheti az alumíniumtermelést. A grönlandi hatóságok a 30 évre szóló koncessziót a Greenland Anorthosite Mining (GAM) vállalatnak biztosították a Dán Királysághoz tartozó, autonóm sziget nyugati felében.

A céget a francia Jean Boulle Group befektetési cég, valamint Grönland és Dánia befektetési alapjai támogatják. A szóban forgó ásvány az anortozit, amely a Hold kérgének egyik fő alkotóeleme, s főleg alumíniumból, kovából és kalciumból tevődik össze. A GAM első körben zúzott anortozitot tervez szállítani az üvegszálas eszközök gyártóinak, amelyeknél a kaolint válthatná ki alapanyagként.
A további törekvések arra irányulnak, hogy a bauxitot is kiváltsák az alumíniumtermelésben, csökkentve a károsanyag-kibocsátást. Naaja Nathanielsen, Grönland ásványi erőforrásokért felelős minisztere a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy reményei szerint a bánya öt éven belül üzemelhet. Nathanielsen szerint az Egyesült Államok geopolitikai érdeklődése Grönland iránt még nem jelentkezett kézzelfogható befektetésként.
Az északi-sarkvidéki térség azt követően került ismét a figyelem központjába, hogy Donald Trump amerikai elnök január 20-i hivatalba lépése óta többször jelezte: szeretné, ha az ásványkincsekben, földgázban és kőolajban gazdag Grönland az Egyesült Államokhoz tartozna. A törekvést az amerikai nemzetbiztonsági érdekekkel magyarázta.
A hatalmas sziget bányászata csak lassan fejlődik, jelenleg csak két kisebb bánya működik. A mindössze 57 ezer embernek otthont adó Grönland egy fontos belépési pont az Északi-sarkvidéken fokozatosan megnyíló új hajózási útvonalakra; emellett bőséges, de nehezen hozzáférhető ásványkincsekkel is büszkélkedhet.
Putyin: az Egyesült Államok évszázadok óta meg akarja szerezni Grönlandot – komolyan kell venni Trump tervét
Az orosz elnök emlékeztetett rá, hogy a Grönland és Izland annektálására vonatkozó amerikai tervek először az 1860-as években jelentek meg. Putyin szerint Oroszország az egyenrangú együttműködés híve az Északi-sarkvidéken, amelynek jelentősége egyre nő.


