Grönland jövőjéről Grönlandon kell dönteni – jelentette ki Mute Egede, a Dániához tartozó félautonóm sziget kormányfője. Egyúttal Donald Trump amerikai elnöknek is üzent:
Grönlandiak vagyunk, nem akarunk amerikaiak lenni. Minket nem lehet megvásárolni.
Ugyanakkor azt is hozzátette, szívesen közeledik Washington felé.
Nyolcvan éve működünk együtt az Egyesült Államokkal biztonsági kérdések tekintetében, már katonai támaszpontjuk is van a területen
– jelentette ki a Grönland északnyugati részén található amerikai bázisra utalva.
Donald Trump amerikai elnök január elején „abszolút szükségszerűségnek” nevezte, hogy a Föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárta ki ennek érdekében a katonai vagy a gazdasági lépéseket, így például a Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
Válaszul ama kérdésre, lehetségesnek lát-e egy találkozót Trumppal, Egede hangsúlyozta, hogy Grönland álláspontját közvetlenül az amerikaiaknak akarja kifejteni, ezért találkozót kezdeményez a washingtoni vezetéssel.
Az ügyben megszólalt Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter is, leszögezve: nem létezhet olyan világrend, ahol az országok, „ha elég nagyok, kedvükre kiszolgálhatják magukat”.
A tárcavezető örömét fejezte ki, amiért beiktatási beszédében Trump nem tett említést Grönlandról, mint az amerikai külpolitika egyik prioritásáról, azonban figyelmeztetett: a retorika ugyanaz maradt.
Hétfőn Mette Frederiksen dán kormányfő a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt mondta: „Európának új realitások felé kell elindulnia.”
A mintegy 56 ezer lakosú, elhelyezkedése révén stratégiai fontosságú sziget, amelynek a fővárosa – Nuuk – közelebb fekszik New Yorkhoz, mint a dán fővároshoz, Koppenhágához, ásványi kincsekben, kőolajban és földgázban gazdag.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.