Meddig bírja az izraeli gazdaság a többfrontos háborút?
Egyre jobban megterheli Izrael gazdaságát a több fronton, a Hamász, majd a Hezbollah, most pedig még az Irán ellen is folytatott háború. Sok tartalékost mozgósítottak, akiknek ideiglenesen ott kellett hagyni az állásukat, a munkaerőhiányt pedig fokozza, hogy sok palesztintól megvonták a munkavállalási engedélyt. Hatalmas összegeket emésztenek fel a katonai támadások és a légvédelem is. Meddig bírja az izraeli gazdaság?
Az első negyedévben a Trading Economics tudósítása szerint 3,7 százalékkal bővült az izraeli GDP, meghaladva az előző három hónap 2 százalékos növekedését. A fő hajtóerő az állóeszköz-beruházások erőteljes növekedése volt, amelyet az építőipar fellendülése vezetett. A magasabb export és a közkiadások pedig ellensúlyozták a fogyasztói kiadások csökkenését.
A Bank of Israel azonban
az erősödő geopolitikai bizonytalanságok miatt megvágta a növekedési kilátásokat,
az egész évet tekintve a korábbi 4 százalék helyett 3,5 százalékos bővülésre számít.
Gyors ütemben nőnek azonban a katonai kiadások, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) áprilisban kiadott jelentése szerint tavaly 65 százalékkal, 46,5 milliárd dollárra. (Egy amerikai dollár 351,5 forint.) Ez azt jelenti, hogy a védelmi kiadásokra fordítják a GDP 8,8 százalékát – ez a második legmagasabb arány a világon Ukrajna mögött.
Az ország 2025-ös költségvetése 756 milliárd izraeli sékel (215 milliárd dollár) kiadást tartalmaz, ami 21 százalékos növekedés az előző évhez képest. A The Times of Israel beszámolója szerint ez lesz Izrael történetének legnagyobb költségvetése, és 38,6 milliárd dollárt tartalmaz védelmi célokra.
Magasak a katonai költségek
Itai Ater, a Tel Aviv-i Egyetem Coller School of Management közgazdászprofesszora szerint a háború „nagyon drága”, és „hatalmas a bizonytalanság a közeli és hosszú távú jövővel kapcsolatban”.
„A katonai költségek mind a támadó, mind a védelmi fronton nagyon magasak. Ez biztosan hatással lesz a költségvetésre, a hiányra, a GDP-re és az izraeli adósságra” – nyilatkozta a Deutsche Wellének . Emlékeztetett, hogy az Irán elleni múlt pénteki támadás óta sokan nem dolgoznak, többek között a gyártás, a kereskedelem, a technológia és az oktatási rendszer területén, miután a kormány rendkívüli állapotot hirdetett.
A kereskedelmi kamara elnöke hétfőn fel is szólította a kormányt, hogy enyhítsen a korlátozásokon, különben a vállalatoknak hamarosan nem lesz más választásuk, mint
elbocsátani vagy fizetetlen szabadságra küldeni az alkalmazottakat.
Ez azóta megtörtént, szerdától engedélyezik a munkavégzést a bombabiztos óvóhelyekkel rendelkező munkahelyeken.
Az országba érkező és onnan induló kereskedelmi járatok jelenleg szintén szünetelnek. A légitársaságok evakuálták gépeiket, és a Közel-Kelet nagy része feletti légtér le van zárva.
Meglepően rugalmas az izraeli gazdaság
Karnit Flug professzor, a jegybank korábbi elnöke már május végén figyelmeztetett, hogy a védelmi kiadások megugrása miatt összeomolhatnak a közszolgáltatások, veszélybe kerülhet a kórházak, iskolák és a tömegközlekedés finanszírozása.
A kormány adóemelésből próbál több pénzt előteremteni, az év elején 17-ről 18 százalékra emelte a legtöbb árucikk és szolgáltatás áfáját. Nőtt a munkavállalók fizetéséből levont egészségügyi és társadalombiztosítási járulék is.
Benjamin Bental, a Haifai Egyetem emeritus közgazdászprofesszora szerint az izraeli gazdaság ugyan az elmúlt másfél évben szenvedett, de „meglepően rugalmasnak bizonyult”, különösen az olyan iparágak, mint
- a csúcstechnológia,
- a védelmi ipar
- és az élelmiszer-kiskereskedelem.
A GDP tavaly 540 milliárd dollárra bővült, ami ami felülmúlja a két előző évet annak ellenére, hogy a konfliktusok miatt szenvedett az idegenforgalom, a feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság.
A legnagyobb probléma a bizonytalanság
A befektetők számára a legnagyobb problém a bizonytalanság. „A tőzsde teljesítménye és a devizaárfolyamok alapján úgy tűnik, hogy a befektetők optimisták, valószínűleg arra számítanak, hogy a háború hamarosan véget ér, megszűnik az iráni nukleáris fenyegetés, talpra áll és javul majd a gazdaság” – vélekedett Ater.
A rövid távú kockázatok ugyan nőttek,
de a valódi hatás attól függ, hogy a katonai konfliktusok meddig tartanak és hogyan érnek véget. Egy hosszú és kimerítő háború esetén Iránnal valószínűleg nem fog fellendülni az izraeli gazdaság.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.