Meddig bírja az izraeli gazdaság a többfrontos háborút?
Egyre jobban megterheli Izrael gazdaságát a több fronton, a Hamász, majd a Hezbollah, most pedig még az Irán ellen is folytatott háború. Sok tartalékost mozgósítottak, akiknek ideiglenesen ott kellett hagyni az állásukat, a munkaerőhiányt pedig fokozza, hogy sok palesztintól megvonták a munkavállalási engedélyt. Hatalmas összegeket emésztenek fel a katonai támadások és a légvédelem is. Meddig bírja az izraeli gazdaság?
Az első negyedévben a Trading Economics tudósítása szerint 3,7 százalékkal bővült az izraeli GDP, meghaladva az előző három hónap 2 százalékos növekedését. A fő hajtóerő az állóeszköz-beruházások erőteljes növekedése volt, amelyet az építőipar fellendülése vezetett. A magasabb export és a közkiadások pedig ellensúlyozták a fogyasztói kiadások csökkenését.
A Bank of Israel azonban
az erősödő geopolitikai bizonytalanságok miatt megvágta a növekedési kilátásokat,
az egész évet tekintve a korábbi 4 százalék helyett 3,5 százalékos bővülésre számít.
Gyors ütemben nőnek azonban a katonai kiadások, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) áprilisban kiadott jelentése szerint tavaly 65 százalékkal, 46,5 milliárd dollárra. (Egy amerikai dollár 351,5 forint.) Ez azt jelenti, hogy a védelmi kiadásokra fordítják a GDP 8,8 százalékát – ez a második legmagasabb arány a világon Ukrajna mögött.
Az ország 2025-ös költségvetése 756 milliárd izraeli sékel (215 milliárd dollár) kiadást tartalmaz, ami 21 százalékos növekedés az előző évhez képest. A The Times of Israel beszámolója szerint ez lesz Izrael történetének legnagyobb költségvetése, és 38,6 milliárd dollárt tartalmaz védelmi célokra.
Magasak a katonai költségek
Itai Ater, a Tel Aviv-i Egyetem Coller School of Management közgazdászprofesszora szerint a háború „nagyon drága”, és „hatalmas a bizonytalanság a közeli és hosszú távú jövővel kapcsolatban”.
„A katonai költségek mind a támadó, mind a védelmi fronton nagyon magasak. Ez biztosan hatással lesz a költségvetésre, a hiányra, a GDP-re és az izraeli adósságra” – nyilatkozta a Deutsche Wellének . Emlékeztetett, hogy az Irán elleni múlt pénteki támadás óta sokan nem dolgoznak, többek között a gyártás, a kereskedelem, a technológia és az oktatási rendszer területén, miután a kormány rendkívüli állapotot hirdetett.
A kereskedelmi kamara elnöke hétfőn fel is szólította a kormányt, hogy enyhítsen a korlátozásokon, különben a vállalatoknak hamarosan nem lesz más választásuk, mint
elbocsátani vagy fizetetlen szabadságra küldeni az alkalmazottakat.
Ez azóta megtörtént, szerdától engedélyezik a munkavégzést a bombabiztos óvóhelyekkel rendelkező munkahelyeken.
Az országba érkező és onnan induló kereskedelmi járatok jelenleg szintén szünetelnek. A légitársaságok evakuálták gépeiket, és a Közel-Kelet nagy része feletti légtér le van zárva.
Meglepően rugalmas az izraeli gazdaság
Karnit Flug professzor, a jegybank korábbi elnöke már május végén figyelmeztetett, hogy a védelmi kiadások megugrása miatt összeomolhatnak a közszolgáltatások, veszélybe kerülhet a kórházak, iskolák és a tömegközlekedés finanszírozása.
A kormány adóemelésből próbál több pénzt előteremteni, az év elején 17-ről 18 százalékra emelte a legtöbb árucikk és szolgáltatás áfáját. Nőtt a munkavállalók fizetéséből levont egészségügyi és társadalombiztosítási járulék is.
Benjamin Bental, a Haifai Egyetem emeritus közgazdászprofesszora szerint az izraeli gazdaság ugyan az elmúlt másfél évben szenvedett, de „meglepően rugalmasnak bizonyult”, különösen az olyan iparágak, mint
- a csúcstechnológia,
- a védelmi ipar
- és az élelmiszer-kiskereskedelem.
A GDP tavaly 540 milliárd dollárra bővült, ami ami felülmúlja a két előző évet annak ellenére, hogy a konfliktusok miatt szenvedett az idegenforgalom, a feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság.
A legnagyobb probléma a bizonytalanság
A befektetők számára a legnagyobb problém a bizonytalanság. „A tőzsde teljesítménye és a devizaárfolyamok alapján úgy tűnik, hogy a befektetők optimisták, valószínűleg arra számítanak, hogy a háború hamarosan véget ér, megszűnik az iráni nukleáris fenyegetés, talpra áll és javul majd a gazdaság” – vélekedett Ater.
A rövid távú kockázatok ugyan nőttek,
de a valódi hatás attól függ, hogy a katonai konfliktusok meddig tartanak és hogyan érnek véget. Egy hosszú és kimerítő háború esetén Iránnal valószínűleg nem fog fellendülni az izraeli gazdaság.
