Feketén-fehéren kimutatták, mekkora pénz van a háborúban

Izrael történetének leghosszabb háborúját vívja, immár több fronton is, amely összköltsége 2025 végéig akár a 250 milliárd sékelt (kb. 27 641 milliárd Ft) is elérheti. A terrorszervezetek támadása által okozott károk helyreállítás mellett a gazdaság számára a legnagyobb terhet a tartalékosok rekordlétszámú behívása és az elhasznált hadieszközök utánpótlása jelenti – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss tanulmányából. 

Hihetetlen pénzekbe kerül a háború Izrael számára

A hadieszközök utánpótlása jelentős többletmegrendelést generált a védelmi ipar számára: Izrael három piacvezető védelmi vállalatának együttes rendelésállománya 2024 első háromnegyed évében 25 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A háborúban nagy mennyiségben használt rakéták, bombák és lőszerek legtöbb típusának gyártását végző Elbit Systems nyílt információk szerint, csak 2024-ben az alábbi megrendeléseket kapta az izraeli Védelmi Minisztériumtól.

• Lőszer szállítására vonatkozó megállapodás két részletben összesen 1,1 milliárd dollár (435 milliárd Ft) értékben, tízéves időtartamra.
• Iron Sting irányított aknavető lövedékek szállítására 190 millió dollár (76 milliárd Ft) értékben.
• Az „Iron Beam” légvédelmi rendszerhez szükséges nagy teljesítményű lézer fejlesztése 200 millió dolláros (80 milliárd Ft) értékben.
• Kommunikációs rendszerek biztosítására 130 millió dollár (51 milliárd Ft) értékben.

Ezzel szemben az izraeli high-tech szektort a katonai szolgálat miatt kieső munkaerő és külföldi befektetések elmaradása sújtja. A békeidőben az ország GDP-jének 20 százalékát, teljes exportjának pedig nagyjából 50 százalékát adó szektor talpra állása 

A háborús többletköltségek és a költségvetés súlypontjainak eltolódása miatt Izrael költségvetési hiánya 2024-ben elérte a 6,9 százalékot, ami 2020 óta a legmagasabb érték. Az ország adósságterhe pedig a GDP 69 százalékára nőtt. A nemzetközi hitelminősítő cégek szerint Izrael éves GDP-je várhatóan 1,5-3,5 százalékkal növekszik 2025-ben, az izraeli pénzintézetek pedig ennél optimistább, 4 százalék feletti növekedést várnak. Ehhez azonban szinte elengedhetetlen a fegyvernyugvás állandósulása és egy relatív békeidőszak a térségben.

A megemelt védelmi költségvetés, a védelmi ipar priorizálása és a tartalékosok által a hadseregben töltött napok számának növekedése és az ezzel járó költségvetési terhek súlyosbodása azonban középtávon is borítékolhatóak. Az „ágyú vagy vaj” közgazdasági dilemmát, mely szerint a védelmi és a jóléti kiadások csak egymás kárára növelhetők, Izrael esete bár rövid távon igazolhatja, közép- és hosszú távon a hazai védelmi ipar bővülése más szektorokra, így a high-tech iparágra is pozitívan hathat amely a gazdaság növekedését is támogathatja.

ennek ellenére nincs jele annak, hogy az 1973-as háború után tapasztalt, tartósan GDP 20 százalék feletti védelmi kiadások által jellemzett évtized újra visszatérne Izraelbe.