Kína kék hegyei: a végeláthatatlan napelemfarmok, melyek túlszárnyalják teljes országok energiatermeléseit
Kínában van egy terület, mely sok képen egy digitálisan generált látványtervnek tűnik, de valójában egy aprólékosan tervezett, kék színben hullámzó táj. Ez Kína egyik legszegényebb tartományában, Kujcsouban található, ahol a hegyek közé telepített napelemfarm ma már a világ egyik legnagyobb napenergia-létesítménye. Az ország szinte lázasan építi ki megújuló energiás hálózatát, és 2025-ben már ott tart, hogy egyes farmjai teljes országok energiaigényét is képesek fedezni – legalábbis elméletben.
A napelemfarmok, amik országok energiaigényét termelik ki
A kujcsoui napelemfarm nem egyetlen összefüggő telep, hanem egy szinte organikusan növekvő hálózat. A tartomány domborzati sajátosságait kihasználva a paneleket meredek hegyoldalakra, teraszokra és mesterségesen kialakított sík területekre telepítették. Az építkezés nem volt egyszerű: a nehezen megközelíthető helyszínek, a gyakori esőzések és a logisztikai kihívások miatt az egész projekt igazi mérnöki bravúrnak számít. A 2025-ös adatok szerint
a kujcsoui naperőmű-hálózat összterülete meghaladja a 200 négyzetkilométert – ez nagyjából kétszer akkora, mint Budapest teljes belső kerületeinek területe.
A létesítmény több mint 5 gigawatt beépített kapacitással működik, ami éves szinten közel 7-8 milliárd kilowattórányi áramtermelést jelent. Ez a mennyiség például Szlovákia vagy Lettország éves lakossági áramfogyasztásával vetekszik.
A farm által termelt energia elegendő lenne arra, hogy több mint ötmillió kínai háztartást lásson el villamos energiával egy éven át. De ha másképp nézzük: ha az Európai Unió legnagyobb adatközpontját – például az Írországban működő nagy tech óriások szervereit – ezzel az energiával kellene működtetni, akár egy teljes évig is fedezhetné a fogyasztásukat.
Kína és a napenergia: versenyfutás a jövővel
Kujcsou csak egy kirakósdarab a nagy kínai energiaképben. A 2020-as évek elejétől kezdve Kína hatalmas összegeket fektetett be a megújuló energiába, különösen a napenergiába. Ennek eredményeképpen 2025-re az ország teljes napenergia-kapacitása meghaladja a 600 gigawattot – ez több mint az Egyesült Államok és az Európai Unió teljes napelemes kapacitása együttvéve.
Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint Kína felelős a világ napenergiás beruházásainak közel feléért.
Csak 2024-ben több mint 150 gigawattnyi új napelem került telepítésre az országban, ami naponta közel 400 focipályányi új panelt jelent.
Mindennek fényében jogosan merül fel a kérdés: utolérhető Kína energiatermelése? A rövid válasz: valószínűleg nem – legalábbis nem mostanában. A kínai napenergia-ipar mögött ugyanis nemcsak hatalmas állami támogatás és technológiai előny áll, hanem egy teljesen vertikálisan integrált rendszer is. Kína gyártja a világ napelemeinek több mint 80 százalékát, miközben maga is a legnagyobb felhasználó.
Az Egyesült Államok és Európa bár technológiai innovációban képes versenyezni, léptékben és költséghatékonyságban messze elmarad. Ráadásul Kína olyan régiókat is képes napelemekkel lefedni – például Tibet fennsíkjait vagy a belső-mongóliai sivatagokat –, ahol más országokban nem lenne megvalósítható az ilyen típusú beruházás.
A kujcsoui farm a bizonyíték arra, hogy a megújuló energia nem csak sík terepen vagy ideális körülmények között működik.
Ha a hegyvidéki, hátrányos helyzetű Kujcsou képes több gigawattnyi áramot termelni tiszta forrásból, akkor szinte bárhol lehetséges hasonló fejlesztéseket létrehozni. A kihívás most már nem technológiai, hanem politikai és gazdasági. A világ többi részének sürgősen döntenie kell: követni akarja Kínát, vagy függőségbe sodródik tőle, akár a zöldenergia piacán is?
Energiaszuverenitás: csúcsot ért el a hazai napenergia-termelés
Újabb lépcsőfok az energiaszuverenitás felé: 2025. június 13-án, pénteken, a 12:15-kor kezdődő negyedórában ismét csúcsra ért a hazai napenergia-termelés. A háztartási és ipari rendszerek a MAVIR adatai szerint együttesen minden korábbinál több, 6200 megawatt zöldenergiát állítottak elő – mondta Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes.
Czepek hangsúlyozta, hogy a nagyobb méretű naperőművek termelése önmagában az adott negyedórában jelentkező rendszerterhelés 99,8 százalékát fedezte. A hazai áramigényeket tehát teljes egészében tiszta megújuló forrásból sikerült kiszolgálni, míg a szükségleteken felüli részből futotta kivitelre is.
