Az izraeli-iráni konfliktus az arab embargó óta talán a legnagyobb fenyegetés az olaj piacára
Egyre nehezebben tudják előre jelezni a szakértők, hogy milyen hatással lehet a olaj világpiaci árára az izraeli–iráni konfliktus. Nem segíti őket, hogy Donald Trump amerikai elnök a maga megszokott módján kiszámíthatatlan, egymásnak ellentmondó jeleket küld az esetleges amerikai beavatkozással kapcsolatban, ami pedig alapjaiban módosítaná a helyzetet.
Az amerikai elnök sajtóinformációk szerint már jóváhagyta az Irán elleni támadás terveit, de még nem hozott végleges döntést az ország elleni támadásról.
Az energiapiacok mérlegelik az Egyesült Államok közvetlen beavatkozásának és jelentős ellátási zavaroknak a lehetőségét – különösen a legrosszabb forgatókönyv esetén, ha Irán lezárja vagy elaknásítja a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel összekötő, rendkívül stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost.
John Evans, a PVM olajbróker elemzője szerdai kutatási jegyzetében úgy fogalmazott, hogy az elmúlt napokban „a nyugtalanság takarója” borult az olajpiacokra. „Olyan világra rendezkedünk be, ahol mindennaposak a rakétacsapások oda-vissza, de még nem váltunk emiatt cinikussá, nem fogadtuk el normálisnak, mert könnyen eszkalálódhat a helyzet” – írta.
Volatilisan mozog az olaj ára
A Reuters tudósítása szerint csütörtök reggel minimálisan csökkent az olaj ára részben Trump ellentmondásos üzenetei, részben pedig a Federal Reserve kamatdöntése miatt.
A Brent ára a határidős jegyzésekben 0,26 százalékkal, hordónként 76,5 dollárra csökkent, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermedite-é 0,05 százalékkal, 75,1 dollárra. (Egy dollár 351,6 forint.) Az utóbbi napokban mindkettő folyamatosan mozgott, szerdán például felfelé.
A piacok továbbra is idegesek, és várják az egyértelműbb jeleket, amelyek befolyásolhatják a globális olajellátást és a regionális stabilitást
– mondta a hírügynökségnek Priyanka Sachdeva, a Phillip Nova vezető piaci elemzője.
Támadások az energetikai infrastruktúra ellen
Irán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai közül a harmadik legnagyobb termelő, napi mintegy 3,3 millió hordó nyersolajat termel ki.
Érte már iráni légi csapás az izraeli Bazan olajfinomítóját és izraeli a Dél-Parsz gázmezőt, amelyet Teherán Katarral közösen birtokol, és a legnagyobb a világon. Iránnak részben le is kellett állítani a termelés.
Vezető olajipari cégek,
- a TotalEnergies,
- a Shell
- és az EnQuest
vezetői azt mondták a CNBC-nek, hogy a kritikus fontosságú energetikai infrastruktúra elleni további támadások súlyos hatással lehetnek a globális ellátásra és az árakra.
Az egekbe ugorhat nyár végére az olaj ára
Stephen Schork, az energiaipari elemzésekkel foglalkozó The Schork Report szerkesztője szerint bárki, aki „nem hiszi, hogy tovább emelkedhet az olaj ára, a reményre, nem pedig a realitásokra alapozva kereskedik”.
Az olajpiacokat fenyegető legnagyobb fenyegetéssel állunk szemben azóta, hogy Irak 1990-ben lerohanta Kuvaitot, talán még az 1974-es arab olajembargónál is nagyobbal
– nyilatkozta a CNBC-nek.
Szerinte nagyjából 5 százalék az esélye, hogy az olaj ára a következő öt héten belül hordónként 103 dollár fölé emelkedik, és ennél sokkal nagyobb annak, hogy a nyár végére meghaladhatja akár 160 dollárt is, ha a Perzsa-öbölből való áramlásban komoly fennakadások lesznek komolyan.
Az Irán déli partjainál húzódó Hormuzi-szoroson keresztül mintegy napi 19 millió hordó kőolaj és kőolajtermék halad át, és a harcok miatt széles körben aggódnak, hogy a kereskedelmi forgalom megszakadhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.