késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A Hormuzi-szoros lezárása vagy elaknásítása felboríthatja az olajpiacot
Megemelkedtek a Közel-Keletről Ázsiába irányuló olajszállításhoz szükséges tartályhajók bérleti költségei, a hajófoglalások pedig lelassultak az izraeli–iráni konfliktus miatt. Az LSEG adatai szerint a legnagyobb nyersolajszállító hajók (VLCC) globális referenciaára pénteken több mint 20 százalékkal megugrott, további emelkedés azonban egyelőre nem várható, mert a piai szereplők egyelőre kivárnak. A legnagyobb kérdés számukra, hogy hajózható marad-e a Hormuzi-szoros.
Egyelőre zavartalan a forgalom a világ energiapiaca szempontjából kulcsfontosságú szoroson keresztül, a Vörös-tengert és a Szuezi-csatornát azonban ismét egyre több hajó kerüli el.
A pénteki 7 százalékos drágulás után hétfőn reggel csak minimálisan, a Brent esetében mindössze hat centtel, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) esetében pedig 21 százalékkal emelkedett az olaj ára, de a tartályhajókhoz hasonlóan hatalmas változás várható, ha Irán megpróbálja lezárni a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül napi 18-19 millió hordó olaj és olajtermék áramlik keresztül.
A háborús kockázati felár rövid távon várhatóan magas marad a feszültség miatt, és „exponenciálisan emelkedni fog, ha az olaj- és gázipari infrastruktúrákat újabb támadás éri” – mondta a Reutersnek Jamil.Emril Jamil, az LSEG Oil Research nyers- és fűtőolajjal foglalkozó vezető elemzője. Szerinte ebben az esetben
hordónként 3-8 dollárral is emelkedhet a biztosítási díj.
Ami a szállítási költségeket illeti, a konfliktus kirobbanása előtt kilencezer tonna kőolajtermék, így
- a benzin,
- a dízel
- és a kerozin
eljuttatása a Közel-Keletről nyugatra 3,3-3,5 millió dollárba került – ma már brókerek nem zárják ki a 4,5 milliós díjat sem.
Ismét veszély a Hormuzi-szoros lezárása
A brit hírügynökség által megkérdezett piaci szereplők nem számítanak a Hormuzi-szoros lezárására, amellyel Irán a múltban már többször fenyegetett, és konfliktusok idején mindig felmerül veszélyként.
Optimista ebből a szempontból Ellen Wald, a Transversal Consulting francia tanácsadó elnöke, aki szerint Iránnak sem érdeke a szoros lezárása, mert az egyrészt újabb válaszcsapást váltana ki, ráadásul az olajárak megugrásához vezetne, ami nem tetszene Teherán legnagyobb vásárlójának, Kínának.
„Kína nem akarja, hogy bármiféle fennakadások legyenek az olaj áramlásában, és Kína azt sem akarja, hogy emelkedjen az olaj ára. Szóval teljes gazdasági erejükkel nyomást gyakorolnak majd Iránra” – nyilatkozta a CNBC-nek.
A portál ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy
Kína Irán legnagyobb kereskedelmi partnere, és oda irányul Teherán olajexportjának háromnegyede.
Lehetséges egyáltalán lezárni a szorost?
Kontraproduktív lépés lenne a szoros lezárása Anas Alhajji, a független Energy Outlook Advisors partnere szerint is, mivel az iráni napi fogyasztási cikkek nagy része ezen az útvonalon keresztül érkezik. „Nem áll érdekükben, hogy problémákat okozzanak, mert akkor ők szenvednének először” – vélekedett.
Teherán 2018-ban már fenyegetett az 55–95 kilométer széles szoros lezárásával, de ezt soha nem tette meg, és egyes szakértők szerint nem is lehet megtenni.
Legyünk realisták. Először is, a Hormuzi-szoros nagy része Omán területéhez tartozik, nem Iránéhoz. Másodszor, elég széles ahhoz, hogy az irániak ne tudják lezárni
– állítja Alhajji.
Wald pedig arra emlékeztetett, hogy bár sok hajó halad át iráni vizeken, vannak alternatív útvonalak is az Egyesült Arab Emírségeken és Ománon keresztül.
Helima Croft, az RBC Capital Markets ügyvezető igazgatója és az árupiaci stratégiák globális vezetője szerint pedig azért is nehéz lenne Iránnak tartósan lezárni a szorost, mert Bahreinben állomásozik az 5. amerikai flotta. „Megtámadhatnak azonban tankereket, vagy elkanásíthatják a szorost, hogy megzavarják a forgalmat” – tette hozzá.
Az aknatelepítés a zavarkeltés legegyszerűbb módja
A The War Zone hadiipari és biztonsági portál szerint
az aknatelepítés a legegyszerűbb mód a tengeri forgalom megzavarására
a Hormuzi-szorosban. Az aknákat viszonylag gyorsan el lehet helyezni sokféle hajóval, köztük a Forradalmi Gárda kis, gyors támadóhajókból álló kiterjedt flottájával is, valamint az iráni haditengerészet törpe tengeralattjáróival, de még kereskedelmi hajókkal is, ha van rajtuk daru. Felszedni ezeket azonban nehéz és kockázatos.
A portál arra is emlékeztetett, hogy az irániak a múltban már bebizonyították, hogy képesek és hajlandóak kis rohamcsapatokkal mágneses aknákat helyezni kereskedelmi hajók testére, valamint elfoglalni azokat.
Még a kis rohamcsónakok is fel vannak szerelve hajók elleni szárnyas rakétákkal, és az utóbbi években
több teherhajót „anyahajóvá” alakítottak,
amelyek fedélzetéről szárnyas és ballisztikus rakétákat és drónokat lehet indítani. Sok lehetőségük van tehát megzavarni a forgalmat a Hormuzi-szorosban, ha akarják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.