Oroszország Amerikának: ne támadjátok meg Iránt – nukleáris katasztrófára figyelmeztet Moszkva

Miközben a Közel-Kelet egyre instabilabbá válik, Oroszország a diplomáciai vészharangot kongatja: egy Irán elleni katonai beavatkozás az Egyesült Államok részvételével „radikálisan destabilizálná az egész régiót” – figyelmeztetett Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a szentpétervári gazdasági fórumon. Szerinte Washingtonnak el kellene vetnie a „spekulatív, feltételezéseken alapuló” katonai opciókat.

Moszkva nem csupán az amerikaiakat bírálta: a külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova kijelentette, hogy az izraeli csapások iráni nukleáris létesítmények ellen „milliméterekre vitték a világot a katasztrófához”. Hozzátette, az ENSZ nukleáris biztonsági felügyelete már konkrét károkat dokumentált, és felháborodottan kérdezte:

A konfliktus hátterében az izraeli légicsapások állnak, amelyek célja szerintük az, hogy megakadályozzák Teheránt atomfegyver fejlesztésében – amit Irán továbbra is tagad.

Januárban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maszúd Pezeşkian iráni elnök húsz évre szóló stratégiai partnerségi megállapodást írt alá. Bár a két ország között szoros katonai együttműködés van, Moszkvának nincs kötelezettsége Teherán katonai védelmére. Oroszország ugyanakkor közvetítőként lépne fel az Irán és Izrael közötti konfliktusban – Putyin ezt személyesen ajánlotta fel az amerikai elnöknek, Donald Trumpnak, aki állítólag „nyitottnak” mutatkozott, mielőtt Irán „feltétel nélküli megadását” követelte.

A Reuters értesülései szerint Trump és tanácsadói komolyan fontolgatják, hogy Izrael oldalán katonai csapásokhoz csatlakozzanak az iráni nukleáris létesítmények ellen. Ez viszont Moszkva szerint olyan dominóeffektust indíthat el, amelynek következményei a világ minden szegletében érezhetők lesznek – nemcsak diplomáciailag és biztonságpolitikailag, hanem környezeti szempontból is.

Irán elleni katonai beavatkozás: Moszkva is nyerne

Noha Moszkva hivatalosan ellenzi a háborús eszkalációt, egyes orosz elemzők szerint a konfliktus mégis hasznot hozhat Oroszországnak. Szergej Markov, a Kreml egykori tanácsadója szerint a Közel-Kelet feszültségei emelhetik az olajárakat, ráadásul Kína – amely nehezen jut iráni olajhoz – még inkább rászorulhat az orosz energiahordozókra. Mindemellett az amerikai figyelem elterelődhet Ukrajnáról, ami Moszkvának szintén kapóra jöhet.

Az izraeli–iráni konfliktus tehát nemcsak a Közel-Kelet jövőjét, hanem a globális biztonsági egyensúlyt is alapjaiban fenyegeti. Moszkva figyelmeztetései eddig süket fülekre találtak – a kérdés már csak az, valóban „milliméterekre” vagyunk-e egy újabb Fukusimától.