Miért nem elég a német fizetés a tisztességes megélhetéshez?
A munkanélküli-segélyek reformjára készül a német kormány, ez lesz Friedrich Merz kancellár következő prioritása. A cél biztosítani, hogy érdemes legyen dolgozni Európa legnagyobb gazdaságában, a legfrissebb statisztikák azonban azt mutatják, hogy herkulesi feladat áll a kormányzat előtt, a fizetés ugyanis sok esetben kevés a megélhetésre.
Kiderült ugyanis az adatokból, hogy
tavaly 826 ezer dolgozó ember szorult támogatásra.
Ez az úgynevezett alapjövedelem (Bürgergeld), amelynek célja az Iránytű Németország oldal magyarázata szerint a lakosság alapvető szükségleteinek biztosítása és a szegénység csökkentése.
A támogatásra szoruló dolgozók száma harmincezerrel nőtt 2023 óta; először mértek emelkedést 2015 óta, amikor bevezették az országban a minimálbért.
Tíz éve még több mint egymillió munkavállaló szorult segélyre, a számuk azonban folyamatosan csökkent egészen tavalyig – emlékeztetett a Deutsche Welle internetes kiadása. A támogatásra hétmilliárd eurót fordított az állam 2024-ben, ami jelentős ugrás a 2022-es 5,7 milliárd euróhoz képest.
Fizetés mellett is szükség van segélyre
A statisztikát Cem Ince baloldali parlamenti képviselő kérésére hozták nyilvánosságra. „Elfogadhatatlan, hogy több százezer ember szorul állami segítségre annak ellenére, hogy dolgozik. Ez azt jelenti, hogy támogatjuk az alacsony béreket, és állandósítjuk a munkaerő kizsákmányolását" – reagált a Baloldali Párt (Die Linke) képviselője a portálnak.
Ince szerint az adatok azt mutatják, hogy túl alacsony a minimálbér Európa legnagyobb gazdaságában. A munkaadók és a szakszervezetek képviselői a múlt héten állapodtak meg az emeléséről két részletben:
- 2026. január 1-jén 13,9,
- egy évvel később 14,6 euróra.
Még így sem éri majd el a bér az óránkénti 15 eurót, amellyel a szociáldemokraták (SPD) kampányoltak.
Ez az órabér semmiképpen
nem elég a folyamatosan emelkedő lakhatási és megélhetési költségek kifizetésére.
Németországban a 84 millió lakos több mint fele bérli az otthonát, ami a legmagasabb arány az Európai Unióban, és a 14 legnagyobb városban az elmúlt tíz évben átlagosan majdnem megduplázódtak a bérleti díjak, csak tavaly 4,7 százalékkal emelkedtek.
Minimálbér és támogatás
A közgazdászok egy része azzal érvel, hogy a minimálbérnek kevés köze van ahhoz, hány dolgozó ember szorul támogatásra. Holger Schafer, a kölni székhelyű Német Gazdasági Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft – IW) munkaerőpiaccal foglalkozó vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbbjük csak részmunkaidőben van foglalkoztva, vagy képzés alatt áll.
A minimálbér az esetükben nem számít, nem azért nem tudnak megélni a keresetükből, mert alacsony az órabér, hanem azért, mert kevés órát dolgoznak
– hangsúlyozta.
A számok őt igazolják: a 826 ezer segélyezettből csak 81 ezer dolgozott teljes munkaidőben.
Nő a szegénység
Sokan azért dolgoznak részmunkaidőben, mert gyerekeik vannak, és sok városban nincs megfelelő gyermekgondozási infrastruktúra – erre is jelentős összegeket kellene fordítani a fejlesztési gigacsomagból. A IW számításai szerint tavaly 306 ezer három év alatti gyerek számára nem volt bölcsődei vagy óvodai férőhely.
A német munkapiaci és foglalkozáskutató intézet (Institut für Arbeitsmarkt – IAB) 2021-es tanulmánya szerint minél több gyereke van egy dolgozónak, annál nagyobb eséllyel szorul támogatásra.
Schafer szerint azonban
a minimálbér további emelése nem megoldás, ellenkezőleg, kontraproduktív lenne,
mert a magasabb költségek miatt csökkenne a vállalatok munkaerő iránti igénye.
Merz azonban valószínűleg kitart majd a munkanélküli-segély rendszerének reformja mellett, hogy több embert juttasson a munkaerőpiacra – még akkor is, ha ezeknek a munkavállalóknak egy része állami segítségre szorul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.