Németország fokozatosan 14,6 euróra emeli az óránkénti minimálbért a jelenlegi 12,82 euróról. (Egy euró 399,2 forint.) Ezt javasolja a munkaadók és szakszervezetek képviselőiből álló, a kormány által kinevezett bizottság, amelynek az ajánlásai kötelezőek a munkaügyi minisztérium számára. Az összeg azonban elmarad az előző kormány által ígérttől és attól is, amelyben a jelenleg kormányzó koalíció eredetileg megegyezett.
Európa legnagyobb gazdasága az első negyedévben jobban teljesített a vártnál, a jelek szerint túl van a mélyponton, és kétévnyi stagnálás után az idén ismét növekedni fog. A minimálbér emelésével járó költségnövekedés azonban elbocsátásokra és a munkaórák csökkentésére kényszerítheti a vállalatokat.
A kockázat különösen nagy a kisvállalkozások és az alacsonyan képzett munkaerő számára, és a munkanélküliség növekedéséhez vezethet
– emlékeztetett tudósításában a Reuters.
Baerbel Bas munkaügyi miniszter üdvözölte a döntést, és felkérte a kormányt, hogy a változást tegye jogilag kötelezővé 2026. január 1-jétől. Az emeléssel a teljes munkaidőben, minimálbéren foglalkoztatottak átlagbére havi 2500 euró lesz.
Ez lesz a második legmagasabb minimálbér az Európai Unióban Luxemburg mögött, ahol az Eurostat adatai szerint az idén ez havi 2638 euró. Havi kétezer euró feletti minimálbér csak három másik uniós tagállamban van:
Alacsonyabb azonban annál, amelyet az előző, a szociáldemokratákból, zöldekből és szabad demokratákból álló koalíció ígért. A Think Europe tavaly szeptemberi tudósítása szerint Hubertus Heil akkori munkaügyi miniszter 2026-ra 15 eurós óránkénti minimálbért helyezett kilátásba.
Heil akkor azt mondta, hogy
mintegy hatmillió embert foglalkoztatnak az országban minimálbéren, és aránytalanul sok közöttük a nő és a keletnémet.
A legnagyobb német szakszervezet, a Ver.di már azt az emelési ígéretet is „teljes mértékben elégtelennek” nevezte. A 15 euró szerepelt a jelenleg hatalmon lévő kormány által kötött koalíciós szerződésben is.
Az emelés a német gazdaság számára nehéz időszakban történik. A kétévnyi visszaesés hatása már látszik a munkaerőpiacon, a munkanélküliek száma egy évtized után először közelít a hárommillióhoz.
„A gazdasági stagnálás évei után valószínűleg elmúltak már azok az idők, amikor a minimálbér-emelések nem hagynak nyomot a munkaerőpiacon” – nyilatkozta a brit hírügynökségnek Hagen Lesch, a szabad vállalkozást, a versenyt és a nyitott piacokat támogató, kölni székhelyű Német Gazdasági Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft – IW) munkaügyi szakértője.
A müncheni Ifo friss foglalkoztatási barométere is azt mutatta, hogy a németországi vállalatok egyre óvatosabbak a létszámtervezésben.
A javuló gazdasági hangulat ellenére a munkaerőpiac még nem érte el a fordulatot
– mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo felmérésekért felelős vezetője. „Továbbra is hiányoznak az újonnan felvenni kívánt alkalmazottaknak szóló megrendelések” – tette hozzá.
A foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy 2022 óta közel harmadával nőtt a munkanélküliek száma, különösen a kisegítő foglalkozásokban, ahol legáltalánosabb a minimálbér.
Marc S. Tenbieg, a DMB elnöke szerint „a 14,6 eurós minimálbér várhatóan súlyosbítja a helyzetet, és különösen az alacsonyan képzett munkavállalókat szoríthatja ki a munkaerőpiacról”.
A brit Warwick Egyetem munkaügyi kutatásokkal foglalkozó intézete, az Institute for Employment Research márciusi tanulmányában emlékeztetett, hogy Németországban 2015. január 1-jén vezették be a kötelező minimálbért, amely akkor óránként 8,5 euró volt.
Az intézkedés a német munkaerő negyedét érintette, ennyien dolgoztak korábban ekkora vagy alacsonyabb bérért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.