Egy ábrán mutatjuk meg, hogy miért volt bődületes nagy lufi a román gazdasági csoda

Egyre reménytelenebb a helyzet Romániában, ahol nem elég, hogy a nyár elején megszorításokról döntött az új kormánykoalíció, most újabb nehézséggel nézhet szembe: kritikus szintre kerülhet az ország államadóssága, miközben fennáll a veszélye, hogy a nagy nyugati hitelminősítő intézetek az ősz folyamán bóvliba vágják vissza a román államkötvényeket.

Román gazdaság: megszorításról megszorításra

Alexandru Nazare pénzügyminiszter a múlt héten elismerte, hogy Románia államadóssága az idei év végére eléri a GDP 60 százalékát, úgy, hogy az adósság elmúlt öt évben 20 százalékkal, 570 milliárdról több mint 1,1 milliárd lejre nőtt, írja a Krónika Online. Pedig az elmúlt egy hónapban már két megszorítócsomagról döntött a június közepén megalakult Ilie Bolojan vezette négy párti kormánykoalíció, amelyek jegyében:

• 19 százalékról 21 százalékra emelték az áfát, 
• növelték a jövedéki adót, 
• befagyasztották a béreket és nyugdíjakat két évre, 
• 20 százalékos létszámcsökkentést rendeltek el a közigazgatásban, ahol megszüntetették a bérpótlékokat.

A pénzügyminiszter elismerte, ezek az intézkedések negatívan befolyásolják az életszínvonalat.

– fogalmazott a miniszer. Nem véletlenül ennyire sietős a román kormánynak, hogy év közben kell ilyen drasztikus intézkedésekhez nyúlnia. Tavaly a választási szuperév hatására teljesen elszállt a román államháztartás hiánya. 

Noha bőven lenne ideje Romániának, hogy leszorítsa 3 százalék alá a hiányát, a helyzet sokkal rosszabb, mint elsőre tűnik. A tavasszal megbukott Ciolacu-kabinet az idei költségvetésben 7 százalékra akarta leszorítani a hiányt, csakhogy az év eleji államháztartási adatok alapján kiderült, hogy gyakorlatilag esélytelen. És ami nagyobb gond, hogy közben a növekedés is lefulladni látszik. Az IMF idén alig 1,6 százalékos gazdasági bővülést jósol a tavalyi 0,9 százalékhoz képest, és ebben a prognózisban még nincs benne, hogy milyen hatással lesznek a megszorítások a növekedésre. 

A helyzet kritikusságát mutatja, ha nem döntött volna megszorításokról Bolojan kormánya az első intézkedései között, akkor újra tetemes hiány jöhetett volna össze, amit sem a hitelminősítők, sem az unió néz jó szemmel. Utóbbi esetében az a veszély is fennáll, hogy elveszíti az ország a helyreállítási alap forrásait, tehát Brüsszel elvárásainak is meg kell felelnie.

Így nézett ki a román gazdasági csoda

Azaz ha lassan is, de kezdi beérni a magyar államadósságot a román adósságmutató, ami 10-15 éve teljesen elképzelhetetlen volt, és ami merőben más megvilágításba helyezi, amit eddig a román gazdasági csodáról gondoltunk. Románia elképesztő fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedben, aminek köszönhetően ma már kvázi azonos fejlettséggel bír, mint Magyarország. 

Hogy számszerűsítsük: míg 2011-ben Magyarország az uniós vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP 67 százalékán állt, addig Románia jóval hátrébb indult, az 55 százalékos szintről, 2023-re viszont eltűnt ez a különbség, sőt, két éve hajszálnyival, de Magyarország előtt áll a 78 százalékos szintjével.

A román fejlődést jól mutatja, hogy az uniós csatlakozáskor még a második legszegényebb tagállamnak számító ország ma már fejlettebbnek számít, mint Horvátország, Görögország vagy Szlovákia, sőt, ott liheg Lengyelország nyakán. Ám mielőtt valami gazdasági csodát látnánk a jelenség mögött, érdemes jobban szemügyre venni a háttérben zajló folyamatokat.

Az unióban is egyedülálló eladósodást produkált Románia

Nem csak az elmúlt években, már azt megelőzően is fokozatos eladósodáson ment keresztül Románia, amiben az állam mellett a lakosság bőven kivette a részét. A Ceaucesu-rendszer örökségeként az ország sokáig nagyon alacsony adósságszinttel rendelkezett, lényegében ez jelentette számára a növekedési tartalékot. Ugyanez nem mondható el Magyarországról, nálunk a rendszerváltást egy óriási adósságheggyel sikerült levezényelni, ami korlátot jelentett növekedési oldalról. Ha Romániát és Magyarországot összehasonlítjuk az elmúlt szűk húsz évben, látható, 2008-ban volt a legnagyobb különbség az adósság terén, a négyszeres differencia azonban mára szinte teljesen elolvadt.

Most tehát ott tartunk, ha idén a vártnál alacsonyabb növekedés miatt nem is sikerül az államadósságot a GDP arányában leszorítani a 73,1 százalék alá Magyarországon, és valamennyivel felette lesz, 

Mindez azért is lényeges, mert a magyar gazdaságnak úgy kellett növekednie a 2010-es években, hogy közben az adósság csökkentését is figyelni kellett. Míg a magyar adósság 15 százalékponttal mérséklődött 2010 és 2019 között, addig a román adósság még magasabban is volt, mint 2010-ben.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy közben a román folyó fizetési mérleg is brutális mértéket ölt, április végén 10 milliárd eurót tett ki, ami 60 százalékkal nőtt éves szinten, ami arra utal, hogy nemcsak a román állam, hanem a lakosság is folyamatosan adósodik el. Így már érthető, hogy a sokszor idézett, vásáróerőparitáson mért fogyasztási ráta (AIC) terén, miért áll Magyarország előtt Románia. 

Nehéz hónapok várnak a románokra, ismét bóvliba kerülhetnek

A romániai megszorításoknak az igazi kérdése azonban, hogy meggyőzik-e a hitelminősítő intézeteket, amelyek az elmúlt időszakban egymás után rontották le a szuverén román adósosztályzat kilátásait a magas költségvetési hiányra hivatkozva. Jelenleg mindhárom cégnél a befektetésre ajánlott kategória legalján, a BBB mínusz szintjén helyezkedik el, azaz

Márciusban a Moody’s azzal indokolta döntését, amelyben az eddigi stabilról negatívra rontotta Románia államadós-osztályzatának kilátását, hogy további költségvetési konszolidációs lépések nélkül a következő években jelentősen gyengülhet a román államháztartás helyzete. A hitelminősítő azzal számol, hogy a GDP-arányos román államadósság-ráta az idei év végére várt 59,3 százalékról 2026-ban 62,7 százalékra, 2028-ig 68,5 százalékra emelkedik, miközben tovább a nő hiteligény, és emelkednek a kamatköltségek.