Valóban működik a Fomo, ezért vannak résen a hatóságok is
A Fomo a „fear of missing out” kifejezés betűszava az angol nyelvben, arra a pszichológiai jelenségre utal, amelynél az egyén attól fél, hogy kimarad valamilyen izgalmas jelenségből, vagy – fogyasztóként – lemarad valamilyen különösen előnyös vásárlási ajánlat kihasználásától. Az Origo témával foglalkozó összeállításában arról ír, hogy ezt a jelenséget a gazdaságra gyakorolt hatásai miatt is érdemes lehet értelmezni, és abból következményeket levonni. A Fomo ugyanis nem pusztán egyéni érzés, hanem társadalmilag is befolyásoló tényező. Befolyásolja a fogyasztói döntéseket, sok esetben vásárlásra vagy elköteleződésre ösztönöz olyan dolgok iránt, amelyekre valójában nem is lenne szükségünk.
Hiba lenne elhanyagolni a Fomo hatását
A lap összeállításában arról ír, hogy már a 2010-es években elvégzett felmérések is azt mutatták, hogy a millenniumi generáció 70 százalékát érinti a Fomo, valamint a korosztály 69 százaléka úgy vélte, hogy az élményekben való részvétel (például nagy fesztiválokon) segít kapcsolódni az emberekhez, generációjának tagjaihoz, és úgy általában a világhoz.
Ezzel összefüggésben, a Fomo kapcsán nem lehet elégszer hangsúlyozni a közösségi média hatásait. A fogyasztók 71 százaléka nagyobb valószínűséggel vásárol termékeket és szolgáltatásokat közösségi médiás ajánlások alapján, míg a Z generációra és a millenniumi generációra nagyobb valószínűséggel van hatással ez a trend. A millenniumi generáció 84 százaléka szerint legalább „némi hatással” vannak rá a közösségi médiában látott ajánlások. S bár globálisan számszerűsíteni az így elköltött összegeket módszertanilag nagyon nehéz, abban nincs vita a témával foglalkozók között, hogy a Fomo nagy hatással van a gazdasági mutatókra, kiskereskedelmi eredményekre is.
A Fomo pszichológiai jelenségként különösen a fiatalok, gyerekek, illetve azon felnőttek fogyasztói döntéseire nézve jelenthet befolyást, akik korunknál fogva kitettek ezeknek a hatásoknak, vagy felnőttként esetleg önértékelési nehézségekkel küzdenek. Ezt a körülményt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot megvalósítva próbálhatják kihasználni egyes kereskedők. Ezért nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is nagyon figyelnek a kereskedelmi kommunikációra és a marketingeszközök alkalmazására a fogyasztóvédelmi hatóságok.
További részletek a témában az Origo összeállításában olvashatók.
