Putyin legnagyobb ellensége az orosz demográfia
Óriási demográfiai kihívással néz szembe Oroszország. Miközben Vlagyimir Putyin a globális stabilitás védelmezőjeként lép fel, s egy erős nemzetet vizionál, mely robusztus gazdaságával, erős hadseregével és értékes kultúrájával a hanyatló Nyugat alternatíváját kínálja, vészesen fogynak az alattvalók az orosz birodalomban. Az ország népessége már hosszú évek óta zsugorodik, s az ukrajnai háború csak tovább rontott a helyzeten.
Nyugati becslések szerint legalább 150 ezer orosz halt meg az ukrajnai csatatereken, és közel egymillióan menekültek el Oroszországból a háború kezdete óta.
A születések száma két évtizede a legalacsonyabb Oroszországban,
ráadásul a harci cselekményekhez legközelebb eső régiókban az átlagosnál is nagyobb mértékben csökkent a születések száma.
Az észtek 9 évvel tovább élnek, mint az oroszok
Az orosz elnök nemzeti prioritásnak nevezte a születési ráta emelését, s az idei esztendőt „a család évének” nyilvánította, támogatásokat léptetve életbe a három vagy több gyermeket nevelők számára. Putyin ígéretet tett, hogy a következő hat évben 157 milliárd dollárt költ a családok és gyermekek támogatására irányuló intézkedésekre.
Az elmúlt években Oroszország népességének legnagyobb növekedése akkor következett be, amikor az ország 2014-ben annektálta a Krímet Ukrajnától, mintegy 2,4 millió lakossal.
A Kreml legsikeresebb népesedési programja a szomszédos területek annektálása volt, nem pedig a születési ráta növelése
– mondta Nicholas Eberstadt, a washingtoni American Enterprise Institute politikai közgazdásza, aki az orosz demográfiát tanulmányozza. Szerinte az ország csökkenő népessége, különösen a munkaképes korúak és a tehetségek elvándorlása demográfiai kényszerzubbonyt hoz létre, mert az emberi erőforrások elvesztése már az orosz gazdaság jövőjét veszélyezteti.
Az alacsony születési rátát a második világháború hatásával és a Szovjetunió felbomlásával magyarázzák. A Szovjetunió 1991-ig a világ harmadik legnépesebb országa volt. A felbomlást követő gazdasági és társadalmi felfordulás nyomán megnőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, öngyilkossági hullám söpört végig az országon, pusztított az alkoholizmus, és kevesebb gyermek született, mint korábban.
Eközben 2003-ra az oroszok várható élettartama 65 évre csökkent az 1990-es 69 évről.
Azóta ugyan, 2022-re az oroszok várható élettartama 70 évre emelkedett, ám a volt szovjet köztársaságban, Észtországban már 79 évnél tartanak, ami azért is érdekes, mert minden negyedik észt állampolgár orosz nemzetiségű.
A Covid is súlyosan érintette Oroszországot.
A pandémiának 1,12 millió orosz esett áldozatul
– mondta Alekszej Raksa független orosz demográfus, akit 2020-ban menesztettek kormányzati tisztségéből, miután leleplezte a Covid-statisztikák manipulálását. Az orosz áldozatok száma közel azonos a majdnem kétszer akkora népességű Egyesült Államokban Covidban elhunytak számával.
Peking is a népesség hanyatlásával küzd
Oroszországban ma 146 millió ember él a hivatalos statisztikák szerint.
A nyugati országokkal ellentétben az orosz birodalom nem vonzó a bevándorlóknak,
így nem ellensúlyozzák a népesség elöregedését és a csökkenő születéseket. Várhatóan jelentősen csökken az orosz népesség ebben az évszázadban, s a horizonton felsejlik a mindössze 100 milliós Oroszország.
Putyin mostani legfőbb szövetségesét, Kínát is visszafordíthatatlan demográfiai katasztrófa fenyegeti. Az évszázad végére félmilliárd lakosú Kínát vizionálnak az ausztráliai Victoria Egyetem és a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia kutatói. Valójában nem annyira meglepő a demográfiai válság, mert annak idején egy
Moszkvában képzett rakétatudós modellezte a kínaiak egykézős családtervezését.
Ott volt hibás a pekingi matek, hogy nem vették figyelembe a társadalmi változásokat és az emberi viselkedés módosulását. Nem számítottak a falusiak robbanásszerű városba áramlására, miként arra sem, hogy ha csak egy gyereket vállalhatnak az emberek, akkor inkább a lányokról mondanak le, akik most nagyon hiányoznak a kínai társadalomból.
