késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az orvostudomány jövője már az űrben íródik: a NASA a Hold körül fogja vizsgálni a betegségeket
A NASA a személyre szabott orvoslás új korszakát is megcélozza az Artemis II. küldetéssel: az űrügynökség bejelentette az AVATAR-projekt (A Virtual Astronaut Tissue Analog Response Project) nevű kísérletet, melyben úgynevezett organ-on-a-chip eszközöket – vagyis szövetcsipeket – küldenek az űrbe. Ezek a miniatűr, pendrive méretű rendszerek képesek utánozni az emberi szervek működését, így betekintést nyújtanak abba, hogyan hat a mélyűri sugárzás és a mikrogravitáció az emberi szervezetre.
Az Artemis II. négy űrhajósa tíznapos Hold körüli útjára saját sejtjeiből készült szövetcsipekkel indul. A kísérlet célja, hogy a NASA előre felmérhesse, milyen egészségügyi kockázatokkal kell számolni a jövőbeni, hosszabb küldetések során, legyen szó a Hold felszínéről vagy a Mars eléréséről. „Az AVATAR-projekt forradalmasíthatja, hogyan végezzük a tudományt, az orvoslást és az emberiség több bolygóra kiterjedő felfedezését” – fogalmazott Nicky Fox, a NASA tudományos igazgatóságának vezetője.
A szövetcsip élő emberi sejteket tartalmaz, amelyek képesek modellezni például a szív, a tüdő vagy a máj funkcióit.
Összekapcsolva még azt is megmutathatják, hogyan hatnak egymásra a különböző szervek. A módszer ma már a rákgyógyászatban is fontos szerepet kap: így lehet előre látni, hogy egy beteg daganata hogyan reagál bizonyos gyógyszerekre vagy a sugárkezelésre. A NASA azonban új szintre emeli a technológiát: míg a földi laborokban eddig nagyjából 30 napig tudták életben tartani a sejteket, az űrügynökség célja legalább hat hónap, hogy hosszabb távon is megfigyelhessék a betegségek és kezelések hatásait.
Az Artemis II. során a legérzékenyebb szervet, a csontvelőt vizsgálják. Az űrhajósok sejtjeiből készített csontvelőcsipek így értékes adatokat adhatnak arról, hogyan befolyásolja a mélyűri környezet az immunrendszert és a vérképződést. Ez nemcsak a hosszú távú űrutazás szempontjából kulcsfontosságú, hanem a földi orvoslásban is hasznos lehet, például a sugár- vagy kemoterápiás kezelések megértésében.
Út a Hold körül és vissza
A csipek a Space Tango által fejlesztett, akkumulátorral működő, automata rendszert kapnak, amely a teljes út alatt biztosítja a megfelelő körülményeket. Visszatérésük után a kutatók fejlett genetikai vizsgálatokkal elemzik majd, milyen változások történtek a sejtekben az utazás során. Az eredményeket összevetik a földön maradt mintákkal, így pontos képet kaphatnak arról, hogyan reagál az emberi szervezet a Föld védőpajzsán túl.
Lisa Carnell, a NASA biológiai és fizikai tudományokért felelős igazgatója szerint a szövetcsipek nélkülözhetetlen információkat szolgáltatnak majd az űrhajósok védelméhez:
Ahogy egyre messzebb és hosszabb időre indulunk az űrbe, az űrhajósok csak korlátozottan férnek majd hozzá helyszíni egészségügyi ellátáshoz. Ezért kulcsfontosságú, hogy előre megértsük, milyen személyre szabott orvosi igényekkel kell számolnunk.
Ez a kísérlet nemcsak az Artemis II. küldetés mérföldköve, hanem a személyre szabott orvoslás jövőjét is előrevetíti. Az űrkutatás és a gyógyászat összekapcsolása egyaránt szolgálja az űrhajósok biztonságát és a földi betegek egészségét – a Hold és a Mars felé vezető úton.
A NASA kizárta a kínaiakat a programjaiból
Az Egyesült Államok és Kína közötti űrverseny újabb fordulóponthoz érkezett: a NASA megerősítette, hogy kizárja a programjaiból a kínai állampolgárokat – még azokat is, akik rendelkeznek érvényes vízummal. Washington és Peking újra meg szeretné hódítani a Holdat, utána pedig tovább mennének a Marsra – ebben a versenyben pedig, úgy tűnik, elérkeztünk arra a pontra, amikor megszűnnek a kompromisszumok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.