Recep Tayyip Erdogan török elnök hat év után újból ellátogat a Fehér Házba, a házigazda pedig megint Donald Trump lesz. A csütörtöki találkozón várhatóan megnyílik az út Törökország előtt, hogy többek között a Lockheed Martin vadászgépeket, Boeing repülőgépeket és több mint 50 milliárd dollár értékű cseppfolyósított földgázt vásároljon – közölték török tisztviselők a Bloomberggel.
Erdogan a találkozót annak lehetőségeként látja, hogy helyreállítsa azokat a kapcsolatokat, amelyeket az orosz fegyvervásárlások, diplomáciai viták és megtorló vámok megingattak.
Törökország továbbra is az amerikai katonai és diplomáciai szövetségre támaszkodik regionális befolyásának megőrzéséhez. A befektetők is kulcsfontosságúnak tartják a Nyugattal való szövetséget. Sőt, a kapcsolatok javulásának reményei már most erősítették a török piacokat: az államadósság csökkent és a részvények értéke emelkedett, mióta Trump bejelentette, hogy vendégül látja a török elnököt.
Emre Peker, az Eurasia Group európai igazgatója szerint Erdogannak nagyon jól jön, hogy Trump az Egyesült Államok elnöke. Trump ugyanis üzletember és a kölcsönösen előnyös, tranzakción alapuló kapcsolatot értékeli. Erdogan pedig pont ezen alapuló energia- és védelmi megállapodásokat keres.
Törökország Amerikától akarja beszerezni katonai és energetikai szükségleteinek egy részét, ami Trump számára könnyen elérhető kereskedelmi sikert jelenthet. Erdogan a kapcsolatok újraindításával pedig megmutathatja a választóinak, hogy elkötelezett a nyugati szövetség mellett.
A Fehér Házhoz fűződő szoros kapcsolat kulcsfontosságú a befektetői bizalom fenntartásához mindaddig, amíg a 30 százalék feletti infláció nem csökken, és az ország újra nem építi devizatartalékait, hogy ellenálljon a gazdasági turbulenciáknak.
„Erdogan, aki mindenképp elnök akar maradni, igyekszik elkerülni minden olyan problémát, amely az USA-val vagy Trumppal való kapcsolatokból fakadhat, legalább a 2028-as vagy korábbi választásokig” – mondta Nihat Ali Ozcan, az ankarai TEPAV agytröszt stratégája.
Törökország stratégiai irányváltást jelez a bizalom újjáépítése felé, különösen az orosz védelmi kapcsolatok miatti feszültségek és az eltérő külpolitikai álláspontok után
– mondta Umud Shokri, a washingtoni Middle East Institute vezető külpolitikai tanácsadója.
Ugyanakkor a „kényes egyensúly” Oroszország és a Nyugat között továbbra is kockázati tényező, amely bizonytalanságot teremt – tette hozzá.
A csütörtöki megállapodások legnagyobb része a repülőgépiparban várható. A Boeing és a Lockheed Martin akár 250 utasszállító repülőgép és további F–16-os vadászgépek megrendelésére számíthat – közölték a török tisztviselők.
Trump a múlt héten arról beszélt, hogy van esély a hosszú ideje húzódó F–35-ös vadászgépek ügyének rendezésére. Törökország eredetileg részt vett a Lockheed legfejlettebb vadászgépének fejlesztésében, de kizárták a programból, miután orosz S–400-as légvédelmi rendszert vásárolt. Ez a lépés amerikai kongresszusi szankciókhoz vezetett.
Ankara nem hajlandó lemondani az S–400-asokról, ahogy azt Washington követeli, de abban bízik, hogy kompromisszum születhet azok telepítéséről, ami újra megnyithatná az utat 40 darab F–35-ös vásárlása előtt – közölték a török tisztviselők a hírügynökséggel.
Szerdán Törökország hosszú távú megállapodásokat jelentett be a Mercuria Energy Group és a Woodside Energy Group cégekkel mintegy 76 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz vásárlásáról, főként amerikai üzemekből.
A gázszállítmányok és a védelmi megállapodások erősíthetik a kétoldalú kereskedelmet, amelyet a két ország évi 100 milliárd dollárra növelne.
Az IMF adatai szerint a kereskedelem nagyjából kiegyensúlyozott, így Törökország csak 15 százalékos amerikai vámokkal szembesül, ami az egyik legalacsonyabb Trump által kivetett arány volt.
A kapcsolatok jövőbeli alakulása Törökország határain túl is éreztetheti hatását, különösen Szíriában. Ankara amerikai segítséggel próbál egyezséget létrehozni a szíriai kurd harcosok és Ahmed al-Sharaa új damaszkuszi kormányához hű erők között.
Törökország a szíriai kurd csoportokat a PKK kiterjesztésének tekinti, amely szervezettel több mint négy évtizede harcol. A PKK-t az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek minősítette, és a szervezet nemrég beleegyezett a fegyverletételbe.
A török tisztviselők azonban attól tartanak, hogy néhány PKK-harcos Szíriába menekülhet, és onnan folytathatja a fenyegetést amerikai fegyverekkel, amelyeket eredetileg az Iszlám Állam elleni harcra kaptak.
A regionális politikai különbségek, köztük Erdogan éles kritikái az amerikai szövetséges Izraellel szemben, veszélyeztethetik az újrakezdést, és „megakadályozhatják a török–amerikai kapcsolatok hosszú távú stabilitásának megteremtését gazdasági engedmények révén” – mondta Ozcan.
A törökök nem ijedősek, 19-re lapot húztak – még Trump se biztos, hogy elhiszi, ez valóban megtörténik
Javulhat a viszony az Egyesült Államok és Törökország között. A török elnök bejelentette, hogy repülőgép-alkatrészeket gyártana, cserébe az az igénye, hogy az Egyesült Államok módosítsa a vele szemben hozott szankciókat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.