Újra napirendre kerülhet: ezek az országok is csatlakozhatnának az Európai Unióhoz

Az Európai Unió (EU) északi bővítése, vagyis az észak-európai országok – Norvégia, Izland és Grönland – csatlakozása egyre vonzóbbnak tűnik mindkét oldal számára. Egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott elképzelésről van szó, ugyanis ezek az államok már mélyen integrálódtak az EU-ba az Európai Gazdasági Térség (EGT) révén. Az EGT-ről szóló egyezmény révén mindhárom országnak már most igen szoros a kapcsolata az unióval. Külkereskedelmük mintegy 60 százaléka bonyolódik az integrációs szervezet tagállamaival, illetve a közös, európai fegyverkezési programokban is várhatóan részt fognak venni – említi az Origo.

Hosszú előtörténete van az északi bővítésnek

Az északi bővítés kérdése ráadásul egyáltalán nem új keletű, már többször is felmerült:

• Izland 2010-ben megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, de öt évvel később felfüggesztette a folyamatot,
• Norvégia már kétszer népszavazást tartott az EU-tagságról (1972-ben és 1994-ben), de mindkétszer, ha szűken is, de a „nemek” győztek,
• Grönland pedig, Dánia saját kormánnyal rendelkező, önkormányzattal bíró tengerentúli területeként, amely nagyfokú önrendelkezési jogokkal rendelkezik, 1973-tól 1985-ig az Európai Közösségek része volt, azonban az autonómia 1979-es elnyerését követően, 1985-ben távozott. 

A közelmúltbeli geopolitikai fejlemények azonban alapvetően megváltoztatták a bővítés logikáját. A nemzetbiztonsági kérdéseken túl az észak-európai országok az utóbbi időben az uniós döntéshozatalból való kizárásuk következményeit is megérezték.

Érvek és ellenérvek 

Januárban például Norvégia kormánya összeomlott az erőltetett uniós energiaügyi irányelvek miatt, amelyek kidolgozásában nem volt hivatalosan szerepe. Az utóbbi időben pedig az ország gazdasága az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi feszültségek következményeit is kénytelen elszenvedni – olyan feszültségekét, amelyek megoldásában nem tud közvetlenül részt venni. 

Izland kormánya 2027-ben népszavazást tervez a csatlakozási tárgyalások újraindításáról, és Norvégiában is újraéledt a vita a témáról. Mindkét országban rekordmagasságot ért el az EU-tagság támogatottsága. A közvélemény-kutatások azt sugallják, hogy a szavazók többsége Grönlandon is támogatná az unióhoz való csatlakozást.

Ám fő ellenérvként jelenik meg az EU-tól való szuverenitás megőrzése, illetve a közös monetáris politika és a halászati jogok korlátozásának ellenzése. Emellett Grönlandon a Dániától való függetlenedés, Norvégiában pedig az erőltetett zöldátállás ellenzése jelenik meg további ellenvetésként. 

Izland gyorsan haladhatna előre, ha a várható népszavazás sikeres lesz, mivel korábban egyszer már megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Norvégia esetében a folyamat lényegesen lassabb lenne, az EU-csatlakozás mélyreható politikai fordulatot igényelne, és a csatlakozás növekvő támogatottsága ellenére ez egyelőre meglehetősen valószínűtlen. Grönlandon pedig a lakosságnak és a kormánynak sokat kell tennie az Európai Unióval való kapcsolatának felülvizsgálata érdekében.

Ha ide kattint, kiderül, miként vélekedik az északi bővítésről a szakértő, ebben a cikkünkben pedig bemutattuk, hogyan lehet egy ország az EU tagja.