Kína nem viccel: megépítette az új óriási tengeri kikötőjét, de pont a lehető legrosszabb helyen – már az első nap 600 millió eurót csinált
Több kitérő és kényszerű szünet után Kína végre megnyitotta a világ legnagyobb szabadkereskedelmi kikötőjét a Dél-kínai-tenger egyik trópusi szigetén. Az ázsiai nagyhatalom nem titkolt célja a hainani óriási kirakodóállomás létrehozásával, hogy a Magyarország mintegy harmadával megegyező méretű tartományt egy elsőrangú logisztikai és kereskedelmi platformmá léptessék elő – szúrta ki az Origo a spanyol Elmundo című lap online kiadásán.
Hainan földrajzi elhelyezkedése kulcsfontosságú, az ázsiai és indiai-óceáni tengeri útvonalak csomópontján fekszik, csakhogy egyúttal a Dél-kínai-tenger vitatott térségében fekszik.
A terület kapcsán a geopolitikai feszültségeket jól jellemzi az a tavaly nyári incidens, amikor összeütközött egy kínai és Fülöp-szigeteki hajó. Peking és Manila egymást hibáztatták a történtekért.
Arról nem is beszélve, hogy az Egyesült Államok is fokozódó aggodalommal figyeli Kína terjeszkedését a Dél-kínai-tengeren.
Hainantól várják a külföldi befektetések robbanásszerű növekedését
Akárhogy is, He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes a kikötő csütörtöki megnyitóján hangsúlyozta, hogy Hainant olyan vámmentes övezetté kell tenni, amely ösztönzi a külföldi befektetéseket. Ez utóbbi különösen sürgető, hiszen a közvetlen külföldi beruházások 2025 első kilenc hónapjában 10,4 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.
Az kínai Xinhua hírügynökség azt közölte, hogy az indulás napján több mint 5 milliárd jüan ‒ mintegy 605 millió euró ‒ értékben bonyolítottak vámmentes importot, főként
- nyersolajat,
- orvosi berendezéseket
- és repülőgépipari anyagokat
behajózva.
Teng Hsziao ping látta meg a lehetőséget a halászfalukból és rizsföldekből álló területben
Hainan gazdasága hagyományosan a gumira, rizsre és halászatra épült, és sokáig elhanyagolt tartomány volt, mígnem 1988-ban Teng Hsziao-ping, a Kínai Népköztársaság egykori vezetője gazdasági különleges övezetté nyilvánította.
A cél az volt, hogy Sencsenhez hasonló pénzügyi központtá váljon, de az ingatlanpiaci spekuláció és korrupció jó időre megakasztotta a fejlődést. Csak 2020-ban, Hszi Csin-ping vezetése alatt kapott új lendületet a projekt, adókedvezményekkel, vámmentességgel és kísérleti liberalizációs programokkal ösztönözték a befektetéseket.
A sziget eddig már több olyan nagy multinacionális céget vonzott be mint például a Deloitte, a COSCO Shipping, a General Electric, a PwC, vagy a Qualcomm, de az orosz milliárdosokat kedvelt befektetési célpontja is.
