Ez példátlan, megvan az üzlet: nyolc új atomerőművet építtet az oroszokkal egyetlen ország – már így is mindenki félt a nukleáris programjától
Miközben a világ vezetői New Yorkban tanácskoznak a globális kérdésekről, Moszkvában és Teheránban egészen más jellegű együttműködés született. Oroszország és Irán a napokban olyan megállapodást írt alá, amelynek célja, hogy új atomreaktorok épüljenek az iráni energetikai hálózatban. A dokumentum nem csupán politikai szándéknyilatkozat, hanem a felek által „stratégiai projektként” meghatározott együttműködés részletes menetrendjét vetíti előre.
A megállapodást a Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov, valamint az Iráni Atomenergia-szervezet vezetője, Mohammad Eszlami írta alá. A német sajtó beszámolója szerint a következő években nyolc új nukleáris létesítmény épülhet Iránban, ezzel pedig egy olyan program valósulhat meg, amelynek előkészületei már 2014-ben elkezdődtek.
Irán célja, hogy mintegy 15 éven belül 20 gigawattnyi nukleáris kapacitással rendelkezzen.
Ez óriási ugrás lenne a jelenlegi állapothoz képest, hiszen az ország mindössze egyetlen, Oroszország által épített atomerőművet üzemeltet, amely körülbelül egy gigawatt energiát termel.
Az atomenergia húzhatja ki Iránt a válságból
Iránban régóta komoly gondot okoz az áramellátás biztonsága. A gyakori áramkimaradások nemcsak a mindennapi életet nehezítik, hanem az ipart és a gazdasági stabilitást is veszélyeztetik. A kormány ezért tartja kiemelten fontosnak az atomenergia bővítését, ami hosszabb távon a villamosenergia-fogyasztás egy jelentős részét fedezheti.
A nukleáris kapacitás növelése azonban nem csupán energetikai, hanem politikai kérdés is:
az iráni atomprogram régóta a nemzetközi viták kereszttüzében áll,
különösen az Egyesült Államok és Izrael részéről, amelyek többször is aggodalmukat fejezték ki a katonai célú felhasználás lehetősége miatt. Oroszország régóta szoros partnerként támogatja Iránt az atomenergia területén, és következetesen elutasítja a nyugati országok kritikáját. Moszkva idén júniusban például egyértelműen elítélte az Egyesült Államok és Izrael támadásait iráni nukleáris létesítmények ellen.
A mostani szerződés nemcsak energetikai beruházásként értelmezhető, hanem geopolitikai üzenetként is: Irán és Oroszország egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait, miközben mindkét ország erősen szemben áll a nyugati világgal.
Történelmi léptékű lesz a bővítés
Ha a tervek valóban megvalósulnak, Irán a következő másfél évtizedben a világ egyik leggyorsabban bővülő atomenergia-programját hajthatja végre. Nyolc új erőmű és 20 gigawattnyi kapacitás komoly előrelépést jelentene egy olyan ország számára, amely még mindig energiahiánnyal küzd. A projekt sorsa azonban nem csupán műszaki és gazdasági tényezőkön múlik: a nemzetközi politikai feszültségek, a szankciók és a biztonsági kockázatok legalább annyira meghatározhatják a jövőjét, mint az, hogy Oroszország és Irán mennyire képes tartani magát a most felvázolt menetrendhez.
Irán már megszakított minden kapcsolatot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel
Korábbi nyilatkozatában a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azzal vádolta Iránt, hogy megsérti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségeit. Teherán szerint az ügynökség politikai eszközzé vált, és az ország nem fejleszt atomfegyvereket. Noha a „12 napos háborúban” izraeli és amerikai légi csapások értek iráni nukleáris létesítményeket, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter már akkor is közölte, hogy Irán folytatni kívánja nukleáris programját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.