Ez példátlan, megvan az üzlet: nyolc új atomerőművet építtet az oroszokkal egyetlen ország – már így is mindenki félt a nukleáris programjától
Miközben a világ vezetői New Yorkban tanácskoznak a globális kérdésekről, Moszkvában és Teheránban egészen más jellegű együttműködés született. Oroszország és Irán a napokban olyan megállapodást írt alá, amelynek célja, hogy új atomreaktorok épüljenek az iráni energetikai hálózatban. A dokumentum nem csupán politikai szándéknyilatkozat, hanem a felek által „stratégiai projektként” meghatározott együttműködés részletes menetrendjét vetíti előre.
A megállapodást a Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov, valamint az Iráni Atomenergia-szervezet vezetője, Mohammad Eszlami írta alá. A német sajtó beszámolója szerint a következő években nyolc új nukleáris létesítmény épülhet Iránban, ezzel pedig egy olyan program valósulhat meg, amelynek előkészületei már 2014-ben elkezdődtek.
Irán célja, hogy mintegy 15 éven belül 20 gigawattnyi nukleáris kapacitással rendelkezzen.
Ez óriási ugrás lenne a jelenlegi állapothoz képest, hiszen az ország mindössze egyetlen, Oroszország által épített atomerőművet üzemeltet, amely körülbelül egy gigawatt energiát termel.
Az atomenergia húzhatja ki Iránt a válságból
Iránban régóta komoly gondot okoz az áramellátás biztonsága. A gyakori áramkimaradások nemcsak a mindennapi életet nehezítik, hanem az ipart és a gazdasági stabilitást is veszélyeztetik. A kormány ezért tartja kiemelten fontosnak az atomenergia bővítését, ami hosszabb távon a villamosenergia-fogyasztás egy jelentős részét fedezheti.
A nukleáris kapacitás növelése azonban nem csupán energetikai, hanem politikai kérdés is:
az iráni atomprogram régóta a nemzetközi viták kereszttüzében áll,
különösen az Egyesült Államok és Izrael részéről, amelyek többször is aggodalmukat fejezték ki a katonai célú felhasználás lehetősége miatt. Oroszország régóta szoros partnerként támogatja Iránt az atomenergia területén, és következetesen elutasítja a nyugati országok kritikáját. Moszkva idén júniusban például egyértelműen elítélte az Egyesült Államok és Izrael támadásait iráni nukleáris létesítmények ellen.
A mostani szerződés nemcsak energetikai beruházásként értelmezhető, hanem geopolitikai üzenetként is: Irán és Oroszország egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait, miközben mindkét ország erősen szemben áll a nyugati világgal.
Történelmi léptékű lesz a bővítés
Ha a tervek valóban megvalósulnak, Irán a következő másfél évtizedben a világ egyik leggyorsabban bővülő atomenergia-programját hajthatja végre. Nyolc új erőmű és 20 gigawattnyi kapacitás komoly előrelépést jelentene egy olyan ország számára, amely még mindig energiahiánnyal küzd. A projekt sorsa azonban nem csupán műszaki és gazdasági tényezőkön múlik: a nemzetközi politikai feszültségek, a szankciók és a biztonsági kockázatok legalább annyira meghatározhatják a jövőjét, mint az, hogy Oroszország és Irán mennyire képes tartani magát a most felvázolt menetrendhez.
Irán már megszakított minden kapcsolatot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel
Korábbi nyilatkozatában a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azzal vádolta Iránt, hogy megsérti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségeit. Teherán szerint az ügynökség politikai eszközzé vált, és az ország nem fejleszt atomfegyvereket. Noha a „12 napos háborúban” izraeli és amerikai légi csapások értek iráni nukleáris létesítményeket, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter már akkor is közölte, hogy Irán folytatni kívánja nukleáris programját.
