EU-csúcs: nyugat-európai tagország fúrta meg Brüsszel tervét, Orbán Viktor és Fico kérhet egy kávét – nem kapja meg Ukrajna az orosz vagyont
Az Európai Unió vezetői a csütörtöki csúcson kiizzadtak magukból egy dokumentumot, hogyan lehetne az orosz-ukrán háború elején befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna javára felhasználni. Bár a konkrét összegekről, sem más lényeges kérdésről nem született döntés, az elméleti keret valamennyire kirajzolódott. A terv azonban számos jogi, politikai és gazdasági kockázattal járat, és a végrehajtásához az EU-nak még számos akadályt kell elhárítania.
Először lássuk az elméletet. Az EU nem tervezi az ország vagyonának végleges elkobzását. Ehelyett egy összetett, de körültekintően megfogalmazott mechanizmust dolgozott ki:
- Biztosított kölcsön: Az EU szerződést kötne az Euroclearjal, a brüsszeli pénzügyi közvetítővel, aki nagy mennyiségű befagyasztott orosz eszközt kezel. Az Euroclear ezen eszközök fedezetével kölcsönt adna az Unió számára.
- Pénz Ukrajnának: Az EU továbbítaná ezt a kölcsönt Ukrajnának, mely így éves szinten akár 45 milliárd euróhoz is hozzájuthatna 2026 és 2028 között. Ez a pénz létfontosságú lenne az ország védelmének és gazdaságának fenntartásához, különösen az amerikai támogatás kivonása után.
- Visszafizetés az orosz jóvátételből: A háború végeztével Ukrajna visszafizetné az EU-nak a kölcsönt. Azonban nem a saját forrásaiból, hanem egy elméleti forrásból: az Oroszországtól követelt jóvátételekből. Ez a terv egyik legbizonytalanabb feltétele.
- A kör bezárul: Amint Oroszország megfizeti a jóvátételt, az EU feloldaná a szankciókat. Az Euroclear ekkor hozzáférhetne a fedezetül szolgáló eszközökhöz, és visszautalhatná azokat Oroszországnak.
A legnagyobb nyitott kérdés, hogy mi történik, ha Oroszország megtagadja a jóvátétel fizetését, vagy a háború a végtelenségig húzódik. Ebben az esetben az EU és különösen Belgium, ahol az eszközök nagy része található, potenciálisan hatalmas veszteséggel nézhetne szembe.
Befagyasztott orosz vagyon: Belgium nem hagyja
A csütörtöki találkozón az országok vezetői elvileg támogatták a koncepciót, de a részletekben jelentős nézeteltérések maradtak fenn. Belgium komoly fenntartásokat fogalmazott meg: fő aggodalmuk, hogy ha a jóvátétel elmarad, őket terhelné a kölcsön visszafizetésének anyagi terhe.
Emellett attól félnek, hogy az Eurocleart orosz perek áraszthatják el. Ennek ellenére az EU tagállamainak többsége hajlandó garanciákat vállalni a kockázat megosztására. Az uniós hivatalnokok szerint csekély esély van az Euroclear elleni orosz pereskedésre.
Csakhogy a Politico információi szerint mindez nem győzte meg Belgiumot és elérte egy hosszú alkudozás után, hogy az EU csak homályosabb és felvizezettebb következtetésekre jusson a befagyasztott orosz eszközök Ukrajna javára történő felhasználásáról.
Mindez még így is felhatalmazná a Bizottságot egy jogalkotási javaslat benyújtására, ugyanakkor míg a korábbi tervezetek kifejezetten felszólították a Bizottságot egy jogalkotási javaslat benyújtására, a jelenlegi változat csupán „felkéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjessze elő a pénzügyi támogatás lehetőségeit”.
Ezt a homályos megfogalmazást Belgium ragaszkodására vették bele a dokumentumba, amely nem volt hajlandó konkrétabbat megszavazni a jogi és pénzügyi aggályai miatt. Az új tervezet arra is utasítja az Európai Tanácsot, hogy
a következő ülésén térjen vissza erre a kérdésre.
Más szóval a vezetők halogatják a nehéz döntéseket.
Mire használnák fel a befagyasztott orosz vagyont?
A pénz felhasználása is vita tárgya. Németország, szerint a pénzt kizárólag Ukrajna védelmére kell fordítani, miközben Franciaország azt hangsúlyozza, hogy a támogatásból európai fegyvereket kell vásárolni. Svédország, Hollandia és számos közép-kelet-európai ország viszont úgy véli, hogy Kijevnek kellene eldönteni, mire van szüksége.
A Bizottság kompromisszumként javasolta, hogy a pénz nagy része európai vagy ukrán fegyverekre menjen,
de egy kisebb rész az ukrán költségvetésbe kerüljön, hogy onnan nem európai fegyvereket is megvehessenek.
Elég lesz ez az egyébként nem apró összeg?
Bár a 45 milliárd eurós éves összeg óriási segítség lenne, az messze nem tölti ki az űr, melyet az Egyesült Államok kiesése okozott. A Kiel Intézet számításai szerint, hogy teljes mértékben pótolják az amerikai katonai segélyt, az európai országoknak évente mintegy 82 milliárd eurót (GDP-juk 0,21 százalékát) kellene fordítaniuk erre.
Emellett ott van Ukrajna újjáépítésének hatalmas számlája, melyet a Világbank februárban 506 milliárd euróra becsült.
Oroszország befagyasztott milliárdjai tehát – még ha mind meg is szerezhetők lennének – sem fedeznék a háború teljes költségét. A csütörtöki fejlemény egy lépés a felhasználás irányába, de az út még közel sincs simára egyengetve, valamint arról se feledkezzünk meg, hogy Magyarországnak, Szlovákiának és talán még Belgiumnak is lehet pár szava ehhez.
