Az EU tényleg megtette: megkerülték Magyarországot Ukrajna uniós csatlakozásában, már nem fenyegeti őket a vétó – de Orbán Viktor még vissza tud vágni
Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön Lvivben tartott informális tanácskozásukon döntöttek arról, hogy – a magyar kormány által fenntartott blokkolás ellenére – új, úgynevezett „frontloading” formátumban folytatják a technikai jellegű egyeztetéseket Ukrajnával a csatlakozási folyamat előkészítése érdekében.

A döntést a soros dán elnökség képviseletében Mari Bjorn EU-ügyi miniszter és Marta Kos, a bővítésért felelős európai biztos jelentette be. Mari Bjorn hangsúlyozta: a tagállamok többsége sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország továbbra sem járul hozzá az első tárgyalási klaszter („Alapvető értékek”) hivatalos megnyitásához, ezért alternatív megoldást kerestek.
„Sokan csalódottak vagyunk, hogy nem tudtuk formálisan megnyitni az 1. klasztert, de büszkék vagyunk arra, hogy sikerült megállapodnunk egy technikai előkészítő folyamatról, a frontloadingről” – fogalmazott a dán miniszter. Hozzátette: az új megközelítést a következő soros elnökség, Ciprus is folytathatja, így az ukrajnai bővítési folyamat nem áll le.
Marta Kos biztos megerősítette: a most indított technikai egyeztetések nem igényelnek egyhangú döntést, ezért a magyar álláspont jelenleg nem akadályozza azok lefolytatását. Hangsúlyozta: a tagállamok ma egyértelmű iránymutatást adtak a folytatáshoz. Megvan a szükséges reformlista, és egyetlen tagállam sem vétózhatja meg, hogy Ukrajna ezeket végrehajtsa.
A dán miniszter ugyanakkor leszögezte: a megoldás csak átmeneti jellegű.
A tárgyalási klaszterek tényleges megnyitásához és lezárásához továbbra is minden tagállam – így Magyarország – hozzájárulása szükséges, ezt a szabályt nem lehet megkerülni. A mostani technikai munka azonban jócskán felgyorsíthatja a folyamatot, amint a politikai akadály elhárul.
Az úgynevezett frontloading eljárás lényege, hogy már a hivatalos tárgyalások előtt megkezdődnek a részletes szakértői egyeztetések és a jogszabályi megfeleltetés (screening) előkészítése. A lviv-i döntés hátterében az áll, hogy Magyarország 2025 nyara óta blokkolja az első klaszter megnyitását, elsősorban a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelmére hivatkozva.
Az Európai Bizottság és a tagállamok többsége szerint Ukrajna teljesítette a klaszter megnyitásához szükséges feltételeket.
Mindicsgate-nek nevezték el az ukrán korrupciós botrányt, és megbuktatnák a kormányt
Az ukrajnai korrupciós botrány gyors politikai földindulást indított el. Az Energoatom körüli visszaosztási ügy miatt az ukrán parlament menesztett két érintett minisztert, ám még Zelelnszkij pártján belül sem elégedett meg ezzel mindenki, és felszólaltak az egész kormány leváltásáért.



