BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Akkora az éhezés a világ legelzártabb országában, hogy tigrisek és leopárdok húsát eszik

Veszélyeztetett állatfajok eltűnéséhez is vezethet az, hogy Észak-Koreában húsukért és testrészeikért is vadásszák azokat. A nagyemlősök csontjai, farokdarabjai értékes áruknak számítanak a feketepiacon, a szarvasok, medvék, borzok húsából pedig azok a szegények próbálnak jól lakni, akik az elégtelen élelmiszerellátás miatt nem jutnak elegendő mennyiségű élelemhez Észak-Korea elzárkózó országában.

Az észak-koreai élelmezésbiztonságon a Covid-19 időszaka rontott, miközben a phenjani rezsim továbbra is szigorúan, a világtól alapvetően elzárkózva próbálja működtetni az országot. Idén márciusban, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának aktuális ülsszakán Elizabeth Salmón, a szervezet észak-koreai emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges jelentéstevője kiemelte, hogy annak ellenére, hogy Észak-Korea erőfeszítéseket tesz a hazai élelmiszertermelés növelése érdekében, a lakosság körülbelül fele, mintegy 12 millió ember, továbbra is alultáplált - írja az Origo annak kapcsán, hogy egy friss tanulmány alapján az ország egyes részein gyakorlat a veszélyeztetett állatuk elejtése húsukért illetve testrészeikért.

A sziblériai tigrisre elsősorban testrészei miatt vadásznak Észak-Koreában (illusztráció), Észak-Korea
A sziblériai tigrisre elsősorban testrészei miatt vadásznak Észak-Korea szegényei, bár a feketekereskedelemben az állam is érdekelt (illusztráció)
Fotó: Picasa / Wikipedia Commons

Észak-Korea: az élelemszerzés módja egy veszélyeztetett állat elejtése

A lap a tanulmány megállapításaival foglalkozó cikkében arról ír, hogy Phenjan az elmúlt években is jelentős változtatásokat vitt végbe az agrárteremlés és az élelmiszeripar szabályozásában, jogszabályi szinten, ami a 38North agytörszt nyáron kiadott értékelése szerint lazább, piaci szemléletűbb, a pénzügyi források kevésbé szigorúan felügyelt elosztásának lehetőségét teremti meg az élelmisziparban és az agráriumban. Ez azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megoldja az ország élelmezési gondjait. A rezsim ugyanis erős központosítást alkalmazva az élelmiszerek javát elvonja és bizonyos társadalmi csoportokat szélsőségesen előnyben részesítve – így a hatalom támaszát jelentő hadsereget – osztja újra.

Brit és norvég tudósokból álló csapat arra a következtetésre jutott, hogy az észak-koreai kormány és a feketepiaci szereplők egyaránt profitálnak a vadon élő állatok részeinek élelmiszerként, bőrként és szőrmeként történő kereskedelméből, valamint a csontok, mancsok és szárított szervek hagyományos gyógymódokban történő értékesítéséből.

A tanulmány egyik alapját disszidensekkel készített interjúk jelentik. A megszólalók szerint igen hosszú azon állatfajok listája, amiket Észak-Koreában vadásznak. Ezek közé tartozik

  • a veszélyeztetett szibériai tigris,
  • az amuri leopárd (a kihalás szélén álló, súlyosan veszélyeztetett faj egyedei még Északkelet-Kínában és Szibériában is megtalálhatók).

Ezeket testrészeik értékesítéséért ölik le.

Észak-Korea egyike azon kevés országnak, amely nem írta alá a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló – más néven washingtoni – egyezményt (CITES), amely a veszélyeztetett állatok kereskedelmét szabályozza.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.