Ebből még oltári balhé lesz: Trumpék rájöttek, hogy az EU összejátszik Kínával ellenük – most dől el, kivonulnak-e Európából az amerikai óriáscégek
Az egyre szigorúbb uniós klímaszabályok elvileg a fenntarthatóságot szolgálják, a gyakorlatban azonban Kína egyre könnyebben játssza ki őket, miközben a szigorúbban felügyelt európai és amerikai vállalatokat elgáncsolták a legstabilabb piacukon. Peking a „zöld” imázsával óriási piaci előnyre tett szert, Brüsszel pedig látszólag szemet huny a visszaélések felett – mindezt a globális verseny rovására.
Az Európai Unió 2028 és 2029 között vezeti be a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvét, azaz a CS3D-t, amely minden nagyobb, évi 450 millió eurónál magasabb bevételű cégre – köztük az unión kívüli vállalatokra is – kiterjed.
A cél: megakadályozni a „környezetileg káros hatásokat” a teljes globális értékláncon belül, összhangban a párizsi klímaegyezménnyel és az uniós kibocsátási célokkal.
A valóságban azonban a szabályozás súlyos gazdasági terheket ró a nyugati cégekre. A DWF Group ügyvédi iroda felmérése szerint az európai vállalatok átlagosan éves bevételük 9 százalékát költik majd az irányelveknek való megfelelésre.
„Az amerikai vállalatok így vagy visszavonulnak az európai piacról, vagy szándékosan a bevételi határ alá esnek, hogy elkerüljék a költséges előírásokat” – áll a Draghi-jelentésben is, amely már 2024-ben figyelmeztetett az EU versenyképességét fojtogató túlszabályozásra.
Kína sportot űz az uniós klímaszabályok kijátszásából
Miközben Brüsszel újabb és újabb klímarendeleteket alkot, Peking ügyesen alkalmazkodik. A kínai állami vállalatok papíron mindent megtesznek a „zöldátállásért”:
- a Sinopec például 2050-re karbonsemlegességet ígér;
- a Tencent 2030-ra teljesen megújuló energiára állna át;
- az olyan elektromosautó-óriások pedig, mint a BYD, egy zöld- és kibocsátásmentes jövőképet ígérnek a felhasználóknak.
A nyilatkozatok kiválóan hangzanak Brüsszel füleinek – a valóság azonban egészen más.
A közelmúltban kínai cégek sorra keveredtek hamisítási és csalási botrányokba.
Német lapok tavaly egymilliárd eurós karbonkreditcsalást tártak fel a pekingi Beijing Karbon nevű tanácsadó cégnél. Az amerikai Verra szervezet pedig azt derítette ki, hogy a kínai rizs-metán projektek tömegei túlozták el kibocsátáscsökkentési eredményeiket. Egy NASA-támogatású kutatás 2024 decemberében kimutatta: Kelet-Kína fölött továbbra is rendkívül magas a HFC-23 koncentrációja – ez az üvegházhatású gáz több mint tízezerszer erősebb a szén-dioxidnál.
Brüsszel mégis tovább dicséri Kínát. Júliusban közös EU–Kína-nyilatkozatban jelentették be, hogy „a zöld az EU–Kína együttműködés meghatározó színe”, Ursula von der Leyen pedig azt mondta: ez a partnerség „globális mércét” teremthet.
Washingtonban egyre többen úgy látják: az EU önként kiszolgáltatja magát Kínának, miközben az amerikai vállalatokat szorítja sarokba.
A Trump-kormány számára ez geopolitikai kérdés is lehet: ha az Egyesült Államok kivonul az európai piacról, Kína örömmel lép a helyébe. A Wall Street Journal szerint így a Fehér Házban ezért két álláspont válik egyre hangosabbá: az USA-nak vagy teljesen el kell törölnie az unós irányelveket, vagy kivételt biztosítania Brüsszelben az amerikai cégeknek.
A kongresszusban belsős információk szerint újra előkerülhet a Protect USA Act, amely megtiltaná az amerikai vállalatoknak, hogy megfeleljenek a Kína-barát uniós szabályoknak. Az érvelés egyszerű: az Egyesült Államok nem finanszírozhatja Európa védelmét, miközben Brüsszel önként teszi tönkre a saját iparát, és Kínát engedi be a piacaira.
Történelmi fordulat: Kínában a megújuló energia a porban hagyta a hőerőműveket – így sem mondanak le a szénről
A szél- és napenergia már az ország áramigényének több mint huszonkét százalékát biztosítja. Március végére pedig Kína megújulókapacitása átlépte az 1480 gigawattot, ezzel történelmi mérföldkőhöz érkezve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.