Kína korlátozza a nagy precíziós berendezések Oroszországba irányuló exportját, ami pusztító csapást jelent Vlagyimir Putyin és katonai-ipari komplexuma számára. A fejlett szerszámgépek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Oroszország fegyvereket gyárthasson az ukrajnai háborújához – írja a The-express.
Az oroszok számára aggasztó hírt Ildar Nurijev, a Tatpromstan tulajdonosa erősítette meg a fémmegmunkálással és additív technológiákkal foglalkozó TEMP fórumon.
Kína korlátozta a csúcstechnológiás berendezések szállítását, bár erről ritkán esik szó
– mondta. Pont abban az időben lépett Peking, amikor Oroszország segít Kínának felkészülni Tajvan esetleges inváziójára.
„Míg régebben lehetséges volt 3-4 mikronos pontosságú szerszámgépeket beszerezni, ma már nem. Különleges exportengedély szükséges ehhez.” Megjegyezte, hogy a korlátozások Peking vonakodását jelzik az orosz vállalatokkal való partnerségek kialakításával kapcsolatban.
A korlátozás egyébként egybeesik a Kína és Oroszország közötti kereskedelem szélesebb körű visszaesését jelző friss adatokkal, ami újabb csapást jelent a Kremlre. Kína Oroszország egyik legfontosabb gazdasági és politikai szövetségesévé vált a nyugati szankciók bevezetése óta. Tavaly a két ország közötti import és export teljes értéke elérte a 244,8 milliárd dollárt.
Kína elnöke folyamatosan hangsúlyozta a két nemzet közötti erős kapcsolatot, kijelentve, hogy „következetesen kéz a kézben haladnak előre az el nem köteleződés helyes útján”. Mindkét vezető számos alkalommal „határok nélküli” partnerséget hirdetett. A tartós barátság és együttműködés eme kinyilvánításai ellenére a kínai vámhivatal adatai a kereskedelmi kapcsolatok egyértelmű hanyatlásáról tanúskodnak.
A kínai termékek oroszországi szállítása augusztusban 16,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Ez a júliusban megfigyelt 8,6 százalékos csökkenés kétszerese.
Az egyik legnagyobb kínai autógyártó inkább a nyugati piacok meghódítására koncentrál. A Chery lépése mögött azonban a nyugati szankciók mellett a kínai dömping megállítását célzó orosz vámok is meghúzódhatnak.
A részben állami tulajdonú Chery 9,1 milliárd hongkongi dollár (közel 390 milliárd forint) felhajtását tervezi a hongkongi tőzsdére lépéssel, mellyel párhuzamosan 2027-re szinte teljesen kivonul Oroszországból, hogy demonstrálja együttműködését a szankciókkal és az exportkorlátozásokkal. A Nikkei Asia információi szerint azonban ennek ellenére a tőzsdei bevezetést nem nyugati vállalatok segítik majd, hanem kínai pénzintézetek.
Az évtizedeken át Kína legnagyobb autóexportőrének számító Chery a Szegeden gyárat építő BYD után még mindig a második legnagyobb kínai autógyártó, amely a külpiacokat is szeretné meghódítani.
Bár ezt az Európai Unió megnehezíti, a kínai márkák Délkelet-Ázsiában gyorsan tudták növelni eladásaikat. A vállalat legfontosabb exportpiaca azonban az orosz–ukrán háború miatt Oroszországból kivonuló nyugati márkák hagyta űrt kihasználva Oroszország lett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.