Kilőtt a kiskereskedelem, havi és éves szinten is szemmel látható a bővülés – így pörgették a GDP-t a háztartások, 2021 óta nem volt ilyen
Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,7 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene 0,2 százalékkal nagyobb volt az előző havinál. A tavalyi évben a forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,9 százalékkal felülmúlta az előző évit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
Decemberben éves szinten, naptárhatástól megtisztítva
- az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,5 százalékkal nőtt.
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,1 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,1 százalékkal csökkent.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,3 százalékkal bővült. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 13, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 10, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,6, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3,2, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikküzletekben 2,2, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,2 százalékkal nőtt.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,8 százalékkal emelkedett.
- Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,7 százalékkal nőtt.
- A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 1,2 százalékkal csökkent.
Tavaly decemberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1975 milliárd forintot ért el. Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 12 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
2025 egészében az előző évhez képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,9 százalékkal bővült.
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,5,
- a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,4,
- az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,8 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
Reagált az NGM: a bővülő fogyasztás a magyar gazdaság húzóereje
„A kormány azért küzd, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni és döntésük szerint többet is tudjanak költeni. A kormány ezért folyamatosan emeli a béreket (például 11 százalékos minimálbér-emelés, ágazati béremelések), csökkenti az adókat (például két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, családi adókedvezmény megduplázása) és fellép az áremelésekkel szemben (például árréscsökkentés meghosszabbítása és kiterjesztése), mindez hozzájárul a kiskereskedelmi forgalom további élénküléséhez. A fogyasztás tavaly mintegy 5 százalékkal bővült, ami közel 2 százalékponttal húzta fel a GDP-t, ezáltal ellensúlyozva a gyenge külső keresletet” – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH adatsoraira.
El kell kerülni a háborút, és nemet kell mondani az adóemelési tervekre. Bebizonyosodott, hogy a Tisza Párt adóemelésre készül, 1300 milliárd forintot vennének el a magyar családoktól. A Tiszával ellentétben a kormány a magyar emberek és a béke pártján áll, ezért hadigazdálkodás helyett békegazdaságot épít, mert ez ad lehetőséget a gyarapodásra
– hangsúlyozták a minisztériumnál.
2021 óta nem volt ilyen
A tavalyi utolsó negyedévben a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9 százalékkal volt magasabb a harmadik negyedévben tapasztaltnál, amely stabil, trendszerű növekedést jelent. Sőt, kiemelendő, hogy december volt sorban a harmadik hónap, amikor havi alapon emelkedett a forgalom, ilyen stabil bővülést 2021 vége óta nem tapasztaltak a kiskereskedelemben – közölte a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Molnár Dániel rámutatott: a keresletet elsődlegesen a jövedelmi helyzet javulása, a bérek emelkedése, a családtámogatások bővítése, illetve a nyugdíjasok támogatása hajthatta. A kiskereskedelmi forgalom motorja viszont a nem élelmiszer-üzletek voltak, éves bázison 4,3 százalékos növekedést regisztrált a KSH, és habár a havi index itt is zsugorodást jelez, a negyedév egészét tekintve 1,3 százalékos emelkedés adódik.
A forgalom lendületét ebben a szegmensben is elsősorban a jövedelmi helyzet javulása támogatja, ugyanakkor az óvatossági motívum enyhülése is megjelenik benne. Ezt az MNB legfrissebb megtakarítási felmérése is alátámasztja. Eszerint a háztartások anyagi helyzetükre vonatkozó várakozásai a tavalyi év végén az orosz–ukrán háború kitörése óta legmagasabb szintjükre emelkedtek. Az üzemanyag-forgalom is 1,7 százalékos bővülést mutatott év végén, ami mögött az utazási kedv erősödése húzódik meg.
„Januárban a hóhelyzet okozta átmeneti közlekedési és ellátási nehézségek okán megtorpanhat a kiskereskedelem bővülése, azonban a jövedelmi helyzet további javulása, a reálbérek emelkedése, a családtámogatások folytatódó bővítése, illetve a 13–14. havi nyugdíj kifizetése újabb lendületet adhat a kiskereskedelmi forgalomnak. Közben az anyagi helyzet megítélése is kedvezőbbé válhat, és tovább oldhatja az óvatossági motívumot. Mindezeket egybevetve arra számítunk, hogy az idei évben is a fogyasztás lehet a gazdaság legfontosabb motorja, azonban számolunk azzal is, hogy a külső kereslet már nem húzza majd olyan mértékben vissza a gazdaságot, ami az export mellett a beruházási aktivitást is támogatná, miközben a fogyasztói bizalom élénkülését is fokozná” – húzta alá a vezető elemző.
Vállukon viszik a háztartások a magyar gazdaságot, és a bérek mellé újabb erősítés érkezik
A fogyasztás 2025-ben meghatározó szerepet játszott a magyar gazdaság teljesítményében: historikus átlag alapján a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 60 százalékát adja – ismertette az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány januári sajtótájékoztatóján, amiről a Világgazdaság részletesen beszámolt.
2025 első három negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal nőtt, és a GDP 0,3 százalékos növekedéséhez 1,5 százalékponttal járult hozzá.
A fogyasztás élénkülésének fő hajtóerői:
- a reálbérek növekedése,
- a különféle állami támogatások,
- valamint a fogyasztói hangulat javulása.
2026-ban a fogyasztás továbbra is kulcsszerepet tölthet be a növekedésben, miközben a beruházások második fél évben várható felzárkózása is támogathatja a GDP bővülését. A lakossági vásárlóerő növekedése 2026-ban is folytatódhat: a jegybank várakozása szerint a lakossági reáljövedelem 4,7 százalékkal bővül, miközben a háztartások fogyasztási kiadása is 4,7 százalékkal emelkedhet éves szinten.
Örökké nem lehet így…
Nem lehet a végtelenségig fogyasztásra építeni a gazdaságot, de válságos időkben nincs más választás – erről beszélt Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter szerint kulcskérdés, hogy az árrésstopok átmeneti eszközök maradnak-e, vagy hosszabb távon is a gazdaságpolitika részei lesznek.
„Nem mondhatjuk, hogy a stabilitás és a kiszámíthatóság irányába indult a 2026-os év” – fogalmazott Nagy Márton, aki a venezuelai helyzetet és a globális geopolitikai feszültségeket említette példaként. Szerinte az idei év még a vártnál is viharosabb lehet, és olyan tabuk dőlnek le, ami korábban elképzelhetetlen volt.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta:
Senki nem állította, hogy a fogyasztásra épülő gazdaságpolitika örökké fenntartható, ugyanakkor a jelenlegi környezetben – gyengélkedő német gazdaság és háborús szomszédság mellett – ez volt az egyetlen módja annak, hogy Magyarország elkerülje a recessziót.
„A gazdaságot a víz felett kell tartani, hogy a vállalkozók legalább a belső kereslettel legyenek kompenzálva” – tette hozzá.
Nagy Márton szerint 2026 első felében még a fogyasztás húzza a gazdaságot, de az év második felében már visszatérhetünk a beruházásvezérelt növekedési pályára.
