Okupa-botrány: rettegnek a spanyol és a portugál befektetők a lakásfoglalóktól – bekeményítenek a kormányok

Az okupas elnevezés Spanyolországban már évtizedek óta ismert: így hívják azokat, akik engedély nélkül költöznek be elhagyott vagy üres lakásokba. A jelenség korábban politikai aktivizmushoz kapcsolódott, mára azonban gazdasági és társadalmi problémává vált.

A befektetők és bérbeadók számára mindez igen hátrányos, hiszen a kiürítés gyakran hosszú hónapokig elhúzódik – addig nem használható és nem is adható ki az ingatlan.

Több mint 16 ezer eset Spanyolországban

2024-ben 16 426 bejelentett lakásfoglalás történt Spanyolországban, ami 7,4 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legtöbb eset Katalóniában fordult elő: itt 7009 ház vagy lakás vált okupák célpontjává, ez az összes eset több mint 40 százaléka. Bár a jelenség látványos, a teljes lakásállományhoz képest mindössze 0,06 százaléknyi ingatlant érint. Az adatok szerint a nyári hónapokban nő a kockázat, amikor sok második otthon áll üresen a tengerparti régiókban.

A spanyol kormány 2025-ben okupa elleni törvényt vezetett be, amely akár 15 nap alatt lehetővé teheti a bírósági kiürítést, ha az ingatlan üres volt a foglalás idején. Ha azonban a foglalás lakott otthont érint – tehát valaki beköltözik egy család házába –, a rendőrség 48 órán belül intézkedhet. Ez a gyorsaság viszont csak az esetek kis részében érvényes, a legtöbb ügy továbbra is hosszadalmas jogi folyamat marad.

Portugália is lép: szigorodnak a szabályok Lisszabontól Portóig

A portugál fővárosban 2025-ben 721 esetet jegyeztek fel önkormányzati tulajdonú ingatlanok elfoglalására. A kormány erre reagálva bejelentette, hogy

• bevezeti a 48 órás kiürítési szabályt,
• kriminalizálja az ismétlődő foglalásokat,
• és börtönbüntetéssel is sújthatja az elkövetőket.

Bár az országos adatbázis hiányos, a jelenség növekedése vitathatatlan, főként azokon a városi területeken, ahol a lakhatási költségek az elmúlt években az egekbe szöktek. A szakértők szerint több tényező fűti az okupaválságot:

• Lakáshiány és megfizethetetlenség: a fiatalok és alacsony jövedelműek sok helyen kiszorultak a piacról.
• Üresen álló befektetési ingatlanok: főleg turisztikai célú lakások, amelyek hónapokig lakatlanok.
• Lassú igazságszolgáltatás: a tulajdonosok gyakran hónapokig várnak egy bírósági döntésre.
• Banki és alapkezelői tulajdon: a nagy portfóliók nehezen kezelik az egyedi problémákat.

A befektetők számára az okupa jelenség ma már nem csupán társadalmi kérdés, hanem kockázati tényező. Több nemzetközi alap például csak olyan térségekben vásárol, ahol a helyi önkormányzat garantálja a gyors beavatkozást, vagy ahol 24 órás ingatlankezelői felügyelet működik. Az új spanyol szabályozás ezért egyes elemzők szerint növelheti a befektetési biztonságot, miközben Portugália még „felzárkózó fázisban” van.

Mit tehet a lakástulajdonos?

Egy üresen álló lakás esetében a szakértők a következőket javasolják:

• Biztosítás: legyen kiegészítő fedezet illegális foglalásra.
• Rendszeres ellenőrzés: a hosszú távra üresen hagyott lakások a legkockázatosabbak.
• Jogi képviselet: helyi ügyvéd segíthet gyorsan reagálni.
• Okosotthonrendszerek: mozgásérzékelő, kamera, világítás – ez visszatartó erő lehet.

A vita továbbra is nyitott: egyesek szerint a téma túldimenzionált, és a politikai kommunikáció része, mások szerint viszont valós gazdasági kockázat, amely hűti a befektetési kedvet. Abban azonban minden fél egyetért: ha a hatóságok gyorsabban reagálnának, kevesebb üres ingatlan válna célponttá.