Németország legnagyobb városai már képtelenek kezelni a migrációs válságot: akkora teherré vált a menedékkérők elhelyezése, hogy már a szállodákat is elkezdték feltölteni. Ennek költségei pedig csak 2025 első felében elérték a 193 millió eurót, miközben a gazdaság recesszióban van, és a lakosság egyre elégedetlenebb – írta a Magyar Nemzet.
Németország tíz legnagyobb városa és több tartományi központ százmilliókat költ arra, hogy szállodákban és panziókban helyezzen el több ezer migránst. A Bild adatai szerint június végén 11 809 menedékkérőt tartottak ilyen intézményekben, a számla pedig az év első felében meghaladta a 193 millió eurót.
A legsúlyosabb helyzet Hamburgban alakult ki, ahol több mint ötezer embert szállásoltak el, a többi között egy négycsillagos hotelben.
A város január és június között 86,2 millió eurót fizetett ki, fejenként és éjszakánként 83 eurós költséggel. Berlin 37 millió eurót költött 3340 migránsra, Köln 12,3 milliót, Düsseldorf 5,5 milliót, Frankfurt 2,8 milliót, míg München közel 5 milliót.
A szállodai modell elképesztően drága: hat hónap alatt fejenként 16 300 eurót emészt fel, éves szinten pedig 32 500 euróra rúghat. A helyi hatóságok ugyan hangsúlyozzák, hogy ez ideiglenes megoldás, de tartós szociális bérlakások híján a gyakorlat 2026-ban is folytatódhat – írta a The European Conservative.
Még sötétebb képet mutatnak a teljes országos adatok. A 2023-ban érkezett 57 ezer illegális migráns ellátása állítólag hárommilliárd eurót vitt el, ami fejenként több mint ötvenezer eurós költséget jelentett.
Bauer Bence, az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy a migrációs kiadások súlyosan rontják Németország gazdasági helyzetét.
A német gazdaság immár harmadik éve képtelen növekedést felmutatni, miközben a kormány 850 milliárd eurós adósságot halmozott fel, és továbbra is hatalmas összegeket költ menedékkérők elhelyezésére
– mondta.
A Bild számításai szerint csak Hamburgban akár egymilliárd euróra rúghat az éves számla.
„Joggal teszik fel a német állampolgárok a kérdést: miért nincs több pénz az oktatásra, az egészségügyre vagy az adócsökkentésre? A válasz egyszerű: mert a migráció költségei elnyelik az állami forrásokat” – fogalmazott Bauer.
A szakértő szerint a problémák gyökere a Merkel-korszak Willkommenskultur-politikájáig vezethető vissza. A 2015-ös befogadáspolitika mára lakhatási válságot, közbiztonsági feszültségeket és a szociális rendszerek túlterheltségét okozta.
„A migráció nemcsak az ellátórendszereket terheli, hanem alapjaiban alakítja át Németország demográfiai szerkezetét. Már most a diákok 40 százaléka migrációs hátterű, és az ország összetétele visszafordíthatatlanul megváltozott” – hangsúlyozta.
A baloldali-zöld kormánykoalíció ehelyett tovább ösztönözte a folyamatot:
Bauer szerint mindez csak erősíti a migrációs nyomást.
A CDU/CSU ugyan jelezte, hogy szigorítana, például az ukrajnai menekültek juttatásain, de a kormányzati kompromisszumok miatt eddig nem történt érdemi fordulat. „Ha most, ezekben a hónapokban nem történik határozott változás, a problémák végleg kezelhetetlenné válhatnak” – figyelmeztetett Bauer.
Összegzésként elmondta: a migráció már nem pusztán politikai kérdés, hanem a mindennapok biztonságát, a gazdaság működését és az oktatás színvonalát fenyegeti. „A német városokban gettók alakultak ki, a közbiztonság romlik, a tisztaság és a rendezettség eltűnik. Ez mind a hibás migrációs politika következménye” – fűzte hozzá.
A magasan képzett európai bevándorlók hagynák ott elsősorban Németországot. Az okok között szerepel a politikai és gazdasági helyzet, a magas adók, de a családi, baráti kötelékek is. A bevándorlók közül különösen a lengyelek és a románok szeretnének hazatérni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.