Akkora ásványkincs-lelőhelyet fedeztek fel, hogyha kitermelik, az egész világgazdaság megborul – csakhogy van egy kis probléma vele
A Psyche űrszonda a NASA programja szerint 2026 májusában halad majd el a Mars mellett, célpontját, a 16 Psyche kisbolygót 2029-ben éri el, ott pályára állva méréseket végez majd. A kisbolygó nem pusztán tudományos szempontból ígéretes, hanem azért is, mert annyi ásványkincset rejt, amennyivel hosszú időre biztosítható lehetnek a földi ellátás például vasból és nikkelből. Ugyanakkor a kisbolygó „befogása” és a Földre hozása nem tűnik realitásnak, bár egyes amerikai startupok arra törekednek, hogy megteremtsék a technológiai alapot kitermelésükhöz – írja az Origo.
Százezermilliárd dolláros a Psyche
Fontos tisztázni, hogy szakértői konszenzus szerint az aszteroidák jövőbeni kitermelése elképesztő árupiaci felfordulással járhat, a kialakuló zavarok csak a történelmi léptékű legnagyobb fellendülésekkel és visszaesésekkel lennének összemérhetők.
Ennek oka az, hogy a Psyche protobolygó és a hozzá hasonló égitestek magja elképesztően gazdag nikkelben, vasban és más fémekben, a mennyiség pedig felborítaná az ellátási láncokat.
Például a Psyche fémkészletének értéke a becslések szerint összesen akár százezermilliárd dollár is lehet. Viszonyításként: a 2025-re várt globális GDP 113–114 ezermilliárd dollár között alakulhat.
Az aszterodiabányászat beindulását az is hátráltathatja, hogy nemcsak a technológia nincs még meg hozzá, hanem nagyon drága is lenne. Korábban aszteroidaminták a NASA Osiris-Rex és a japán Hajabusza–2 missziók során jutottak a Földre. Csakhogy ez igen drága űrbéli mulatság volt: a minták Földre hozatala grammonként 10 és 50 millió dollár közé esett, ilyen óriási kiadások pedig gyakorlatilag minden vállalat csődjét jelentenék, amely ezt a feladatot profitszerzés céljából látná el.
A magas ár egyik oka, hogy a legtöbb aszteroida általában olyan messze van a bolygónktól, hogy a bányászatuk nem pusztán méretgazdaságosság alapján, hanem egyáltalán nem jövedelmező – már az üzemanyagköltségek vállalhatatlan mértékűek lennének.
Ezért több űrbányász startup nem is aszteroidákban, hanem úgynevezett miniholdakban gondolkodik.
Ezek egyébként ugyanúgy lehetnek aszteroidák vagy épp üstökösök részei, maradványai. Azért hívják őket miniholdaknak, mert ideiglenesen a Föld vagy más bolygó gravitációjának fogságába kerülnek, így rövidebb-hosszabb ideig a bolygó körül keringenek, mielőtt újra a Naprendszerben folytatnák útjukat. Ezek a miniholdak viszont nagyon ritkák, és észlelni is nehéz őket – az elmúlt évtizedben csak mintegy tíz ilyet azonosítottak.
Ennek ellenére több startup végez jelenleg is fejlesztéseket és kísérleteket olyan technológiákkal, melyek a jövőben alkalmassá válhatnak az értékes ásványkincseket rejtő miniholdak gazdasági kiaknázására.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.