Csak most esik le a németeknek, hogy átverték őket: elvették tőlük az orosz gázt, norvégot kapnak helyette – alig hiszik el, mennyibe kerül a fűtés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNémetország az ukrajnai háború kezdete után hagyott fel az orosz nyersanyagok használatával, addig Oroszország kulcsfontosságú beszállítója volt. Ekkortól tehát a helyzet megváltozott, az átárazódás elindult: ma a 2021-es árakhoz képest átlagosan 82 százalékkal fizetnek többet a gázért a háztartások.
A német ingatlankezelők szövetsége szerint idén átlagosan egy 70 négyzetméteres lakás gázfűtése évi 1180 euróba kerül, ami még az előző évhez képest is 15 százalékkal több – írja az Euronews.
A Techem cég szerint, amely 100 ezer lakóépület adatait elemezte, a fűtési költségek az elmúlt négy évben rekordmagasságot értek el, 2021 óta összesen 82 százalékkal emelkedtek. Ezt megerősíti a 42 éves, Berlinben élő Fernando példája is: havi fűtésszámlája 140 euróról 390 euróra emelkedett, ami átlagosan évi 30 százalékos növekedést jelent.
Németországban a fűtést jellemzően a bérleti díj tartalmazza egy havi átalány formájában, amelyet az év végén kiigazítanak. Ez a rendszer kellemetlen meglepetéseket okozott sok bérlőnek, akik egyre magasabb elszámolószámlákkal szembesülnek.
Németország: orosz helyett norvég gáz
Az Eurostat adatai szerint a német háztartások 1 százaléka ma a jövedelmének több mint 40 százalékát költi lakhatásra. Ez öt százalékponttal magasabb az európai átlagnál, és csak Dánia előzi meg az ebben az arányban rangsorolt országokat.
A fűtési költségek emelkedése nagyrészt Németország kényszerű energiaszállító-váltásából fakad. Az ukrajnai háború előtt Oroszország biztosította Németország gázimportjának 55 százalékát, csővezetékeken keresztül, ami stabil és olcsó szállítást biztosított.
Andreas Fischer, a Német Gazdasági Intézet (IW) energiaügyi közgazdásza szerint „a gáz is drágább lett, de a szállítás ára is kilőtt”.
Napjainkban Norvégiából vásárolja Németország a szükséges gáz csaknem felét, ezt követi Hollandia (25 százalék) és Belgium (18 százalék). Ugyanakkor ma a gáz cseppfolyós formában (LNG) érkezik hajókon, ami jóval drágább szállítási mód, mint a csővezetékek használata.
Fischer továbbra is pesszimista a közeljövőt illetően, nem számít arra, hogy rövid távon olcsóbb lesz a fűtés Németországban, annak ellenére, hogy a kormány erőfeszítéseket tesz a megújuló energiaforrások fellendítésére. A német háztartások többsége továbbra is gázra támaszkodik fűtés szempontjából, így kiszolgáltatottak a globális gázárak ingadozásának.
