A BMW és a Mercedes visszavág: Magyarországon lehet a német–kínai autóipari háború frontvonala
Magyarország egyelőre csak a hátrányait tapasztalja a világban zajló technológiaváltásnak. Noha az elmúlt években alsó hangon 8-9 ezermilliárd értékű beruházás valósult meg, a GDP már harmadik éve stagnál, miközben a gazdaság korábbi húzóágazatának számító járműipar kvázi tetszhalott. A rengeteg beruházás nem járt együtt minőségi gazdasági fordulattal – egyelőre.
A BMW és a Mercedes is visszavág: Magyarországon lehet a német–kínai autóipari háború frontvonala
Mindez azonban nem kizárólag magyar sajátosság, a hazai problémák szorosan összefonódnak Németország gazdasági nehézségeivel: Európa motorja két év recesszió után tavaly is mindössze 0,2 százalékos növekedést tudott felmutatni. A ciklikus visszaesés mögött azonban van egy mélyebb, strukturális gond, a német gazdaság exportra épülő modellje láthatóan kifulladóban van.
Ennek egyik legszemléletesebb terepe az autóipar. A BMW, a Mercedes-Benz és a Volkswagen is tavaly számottevő piaci részesedést veszített Kínában. A BMW az amerikai és európai értékesítések felfutásával részben ellensúlyozni tudta a visszaesést, a Mercedes-Benz globálisan mintegy 10 százalékkal kevesebb autót adott el, mint egy évvel korábban, a kínai piacon pedig egészen döbbenetes, 30 százalék fölötti visszaesést könyvelt el. A legnagyobb kínai jelenléttel bíró Volkswagen tavaly 500-600 ezerrel kevesebb autót értékesített, mint pár évvel ezelőtt. A bizonytalanságot tovább fokozta, hogy sokáig nem lehetett tudni, a Donald Trump által kilátásba helyezett új amerikai vámok milyen mértékben sújtják majd a német gyártókat és új modelljeik piaci esélyeit.
Fontos különbséget tenni a német prémiumgyártók között. Míg a Mercedes és az Audi gigantikus veszteséget könyvel el a technológiai átállás közepette, addig a BMW az elemzők szerint a legstabilabb autóipari szereplő, meglepő módon épp az a vállalat, amely nem tett fel mindent egy lapra az elektromos átállás érdekében. Mindenesetre a mostani helyzetben a Magyarországon is jelen lévő prémiummárkák számára létkérdéssé vált, hogy valamilyen választ adjanak a kínai autóipar agresszív terjeszkedésére vagy az elmúlt években felhalmozódott technológiai hátrányukra.
Úgy tűnik, ez a válasz most kezd kirajzolódni, méghozzá nem máshol, mint Magyarországon. Néhány hónapon belül ugyanis itt készül majd a BMW, a Mercedes és a BYD legújabb modellje is. Azaz hazánk fontos helyszíne lehet a német és kínai autóipar rivalizálásának.
Orbán Viktor miniszterelnök a hatvani DPK-gyűlésen is beszélt az ágazat kilátásairól. „Nagy tétet tettünk rá” – ismerte el a kormányfő, aki szerint lehet érezni, hogy ciklikusság van az autóiparban, a kérdés az, lehet-e stabilizálni a helyzetet. Amellett érvelt, hogy a dolgozóknak nem kell aggódniuk, az ágazatnak van jövője. A magyarországi telephelyek ráadásul a legsikeresebbek, ezért nem kell tartani a bezárásoktól, sőt szerinte a magyar munkások jobbak, versenyképesebbek, mint a külföldi gyárakban dolgozók. Azonban jelezte azt is, hogy a technológiai váltásnak elszenvedői is vagyunk, ugyanis Brüsszel mindent elrontott, amit elronthatott, mert erőszakosan akarta levezényelni, kívülről rákényszerítve az iparági szereplőkre.
Korábban azt gondolta az ember, ha autó, az német. Ennek vége van. Lehet, hogy német
– fogalmazott a kormányfő, majd kiemelte, hogy a debreceni BMW 2026-ra tervezett összes elektromos autóját már eladták, ami bizonyítja, hogy „jó pályán vagyunk”, és ugyanilyen jó hírei vannak más járműgyárakról is.
A nagy német visszatérés: az iX3 és a GLC hozhatja el a fordulatot
Fontos különbség, hogy míg a kínai gyártók elsősorban az alsó és középkategóriákban törnek előre, addig a német prémiummárkák továbbra is más vevői réteget céloznak. Ettől függetlenül a nyomás rajtuk is egyre nagyobb, hiszen már saját hazai piacukon is láthatóan szorulnak vissza, emiatt néha egészen extrém eladási számokat produkálnak a kínai gyártók.
Talán ezér is volt szembetűnő, amikor január közepén a Der Spiegel arról írt: a debreceni BMW-gyárban készülő iX3 iránt Németországban akkora az érdeklődés, hogy a konszern a tervezettnél korábban futtatná fel a gyártást. A modellt szeptemberben mutatták be, a sorozatgyártás pedig október végén indult el Debrecenben. Iparági források szerint az iX3 iránt mind a magán-, mind a flottavásárlók körében meglepően erős a kereslet, ami kimagasló rendelésállományt eredményezett.
Különösen beszédes adat, hogy minden harmadik megrendelő olyan vásárló, aki korábban még nem vezetett BMW-t, miközben a meglévő ügyfelek jelentős része látatlanban rendelte meg az autót – a tesztvezetésekre ugyanis csak márciustól nyílik lehetőség.
Hasonló jelzések érkeznek a Mercedes-Benz háza tájáról is: az elektromos GLC SUV iránti érdeklődés a várakozásokat messze felülmúlja, a rendelésállomány pedig már most az év második feléig kitart.
Várkonyi Gábor autószakértő a müncheni autószalonról úgy fogalmazott: a kínai sajtó egyenesen „nagy német visszatérésként” értékelte a BMW iX3 és a Mercedes GLC bemutatkozását.
A BMW modellje szerinte egyértelműen a világ legfejlettebb technológiájával bír, éppen ott tudott nagyot alkotni a müncheni vállalat, ahol az elmúlt években a német gyártók lemaradtak. Ez azonban nem tántorítja el a BMW-t attól, hogy már most árat emel, a legfrissebb hírek szerint 70 900 euró lesz a modell indulóára.
Magyarországon eközben a Mercedes január 19-én indította el a GLB gyártását, és korábban eldőlt az is, hogy a teljes A-osztály gyártása ide kerül. Ugyanakkor árnyoldalak is vannak: sajtóértesülések szerint a kecskeméti üzemben csak egy műszakban folyik a termelés, ami óvatosságra int.
Kínai hídfőállás Szegeden
A helyzet különös pikantériája, hogy miközben a német prémiumgyártók Magyarországon próbálnak választ adni a kínai kihívásra, addig a kínaiak ugyancsak nálunk építik ki európai hídfőállásukat. A BYD szegedi üzeme lesz a kínaiak első európai gyára, amely lehetővé teszi a számukra, hogy vámokat kikerüljék, így versenyképes áron szolgálják ki az uniós piacot.
A vállalat vezetése szerint a Dolphin Surf modellek sorozatgyártásának előkészületei már a második negyedévben megkezdődhetnek.
Ha lezárul Magyarország történetének egyik legnagyobb, mintegy 4,5 milliárd eurós beruházása, az ország egyszerre ad majd otthont a kínai és a német autóipar csúcstechnológiájának. Ennél is fontosabb azonban, hogy nem csupán prémiummodellek, hanem az alsóbb kategóriákban is nagy keresletnek örvendő személyautók készülhetnek majd idehaza – ami a jelenlegi európai piaci környezetben valódi stratégiai előnyt jelenthet.
