Ha Trump akar valamit, megkapja - Grönland amerikai bekebelezése ellen kétségbeesett terveket szőnek az európai vezetők
Ha az európai kormányok eddig nem vették volna komolyan Donald Trump fenyegetéseit Grönland megszerzésére, most már igen. Az öreg kontinens döntéshozói már nem hagyják figyelmen kívül az amerikai elnök egyre élesebb retorikáját – és kétségbeesetten keresik a módját annak, hogyan lehetne megállítani őt.
Fel kell készülnünk egy közvetlen konfrontációra Trumppal
– mondta egy a folyamatban lévő egyeztetésekről tájékoztatott uniós diplomata a Politico című lapnak. „Agresszív üzemmódban van, és nekünk is ehhez kell igazodnunk.”
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán közölte, hogy a jövő héten dán tisztviselőkkel tervezi megvitatni Grönland amerikai megszerzésének kérdését. A Fehér Ház szerint Trump preferált megoldása az lenne,
- ha tárgyalás útján jutnának a területhez, azt is jelezte, hogy
- fontolóra vennék a sziget megvásárlását,
- ugyanakkor egy katonai átvétel lehetőségét sem zárták ki.
A Politico tisztviselőkkel, diplomatákkal, szakértőkkel és NATO-bennfentesekkel beszélt arról, hogyan akadályozhatná meg Európa Grönland amerikai fennhatóság alá kerülését.
Mindenki teljesen meg van döbbenve, és nincs tisztában azzal, hogy valójában milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre
– mondta egy volt dán parlamenti képviselő. „Senki sem tudja igazán, mit kellene tenni, mert az amerikaiak gyakorlatilag bármit megtehetnek. Viszont azonnali megoldásokra lenne szükség, nem várhatunk három, öt vagy hét évet.”
Az első lehetőség a kompromisszum
Trump szerint Grönland létfontosságú az Egyesült Államok biztonsági érdekei szempontjából. Az amerikai elnök azzal vádolja Dániát, hogy nem tesz eleget a terület védelméért az egyre fokozódó kínai és orosz katonai aktivitással szemben az Északi-sarkvidéken.
Egy olyan tárgyalásos megállapodás, amelyből Trump „győztesként” kerülhet ki, miközben Dánia és Grönland megőrizheti a tekintélyét, talán a leggyorsabb kiút a válságból. Egy volt magas rangú NATO-tisztviselő szerint a szövetség közvetítő szerepet vállalhatna Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között, ahogyan azt korábban Törökország és Görögország vitáiban is tette.
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete szerdán azt mondta, Trump és tanácsadói úgy vélik, Grönland nincs megfelelően biztosítva.
Ahogy a jég olvad, és az északi-sarkvidéki és magas északi hajózási útvonalak megnyílnak… Grönland nagyon komoly biztonsági kockázattá válik az Egyesült Államok szárazföldje számára.
A NATO-szövetségesek új megközelítéseket is fontolgatnak, annak ellenére, hogy széles körben úgy vélik: az orosz és kínai hajók közvetlen fenyegetéséről szóló retorika túlzó. Ennek ellenére kifoghatnák a szelet Trump vitorláiból, ha
- többet fordítanának az északi-sarkvidéki védelmi kiadásokra,
- több hadgyakorlatot terveznének a térségben, és
- akár csapatokat is állomásoztatnának Grönlandon.
A NATO emellett nyitott lehetne egy „Arctic Sentry” (Északi Őrszem) program létrehozására is – katonai eszközeinek átcsoportosítására a térségbe –, hasonlóan a keleti és balti „Sentry” kezdeményezésekhez.
Trump szerint Grönland ásványkincsei, valamint potenciális olaj- és gázkészletei is vonzók. Van azonban oka annak, hogy a terület nagyrészt érintetlen maradt: a zord környezet miatt a kitermelés rendkívül nehéz és drága, így kevésbé versenyképes, mint például a kínai import.
Dán diplomaták szerint évekig próbálták meggyőzni európai partnereiket a grönlandi beruházások fontosságáról, ám kevés nyitottságot tapasztaltak – bár egy az ügyet ismerő uniós diplomata szerint ez a hozzáállás most változni látszik.
A második lehetőség: teletömni pénzzel Grönland gazdaságát
A Trump-kormányzat nyíltan támogatja Grönland függetlenségi mozgalmát. Az ajánlat lényege: ha a sarkvidéki terület elszakad a Dán Királyságtól, és megállapodik az Egyesült Államokkal, akkor hatalmas mennyiségű amerikai pénz, beruházás áramolhat a szigetre. Trump már többször nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy azt szeretné, ha Grönland „önként” csatlakozna.
Az EU és Dánia igyekszik meggyőzni a grönlandiakat arról, hogy ennél jobb ajánlatot is tudnak adni.
Brüsszel a tervek szerint 2028-tól több mint kétszeresére növelné a Grönlandra fordított kiadásait
egy hosszú távú költségvetési terv keretében, amely Trump területi igényeinek megjelenése után készült – derül ki az Európai Bizottság szeptemberben közzétett tervezetéből. Ehhez persze szükséges az uniós tagállamok egyetértése is. Ha ezt képes lenne megszerezni Brüsszel – amire meglehetősen kevés az esély –, akkor a 2028-ban induló hétéves időszakban 530 millió eurót biztosítana.
Grönland emellett további 44 millió euró uniós forrásra is pályázhatna az európai országokhoz kapcsolódó távoli területek számára fenntartott keretből. A dán és az európai támogatások jelenleg főként a jóléti rendszerekre, az egészségügyre, az oktatásra és a zöldátállásra összpontosítanak. Az új tervek szerint ez kiegészülne a sziget ásványkincs-kitermelési kapacitásainak fejlesztésével.
Nagyon sok ember él a szegénységi küszöb alatt, az infrastruktúra elmaradott, és az erőforrásainkat többnyire úgy termelik ki, hogy abból nem Grönland, hanem főként dán vállalatok profitálnak
– mondta Kuno Fencker, egy függetlenségpárti grönlandi ellenzéki képviselő.
A harmadik lehetőség a kereskedelmi háború eszkalálása
Trump első elnöki ciklusa óta „számos erőfeszítés történt annak átgondolására, hogyan lehet biztosítani az európai, a skandináv és az északi-sarkvidéki biztonságot az Egyesült Államok aktív részvétele nélkül” – mondta Thomas Crosbie amerikai katonai szakértő, a Dán Királyi Védelmi Főiskola oktatója.
Ez nehéz, de lehetséges. De azt nem tudom, hogy bárki komolyan számolt-e azzal, hogyan lehetne Európát megvédeni Amerikával szemben. Ez őrültség lenne
– tette hozzá.
Az EU viszont rendelkezik egy erős politikai eszközzel, amelyet Trump elrettentésére használhatna: ez az úgynevezett Anti-Coercion Instrument, a „kereskedelmi bazooka”, amelyet az első Trump-kormányzat után hoztak létre, és lehetővé teszi a kereskedelmi diszkrimináció elleni megtorlást.
Az EU már fenyegetett az eszköz bevetésével, miután Trump vámokat vetett ki az unióra, de tavaly júliusban félretette, miután a felek megállapodásra jutottak. Ám Brüsszel újra előveheti a csodafegyvert, erre az teremti meg a jogalapot, hogy az USA továbbra is vámokat vet ki az EU-ra.
Az Egyesült Államokba irányuló exportunk meghaladja a hatszázmilliárd eurót, és ezen áruk mintegy egyharmadánál több mint ötvenszázalékos piaci részesedésünk van – teljesen egyértelmű, hogy ez jelentős erő a kezünkben
– mondta Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke.
Ahhoz azonban, hogy ez elrettentő hatású legyen, Trumpnak el kell hinnie, hogy az EU valóban komolyan gondolja a vámfegyver bevetését. Trump azonban nem arról híres, hogy engedne az ilyen típusú zsarolásnak, főleg annak tükrében, hogy a vámháború tombolása idején az uniós keménykedésnek gyakorlatilag semmilyen eredménye nem lett.
A negyedik lehetőség a katonai erő
Ha az Egyesült Államok végül katonai erővel próbálná megszerezni Grönlandot, Európa keveset tehetne ennek megakadályozására.
Nem fognak megelőző csapást mérni az amerikaiakra, mielőtt azok igényt tartanának Grönlandra, mert ez még egy háborús cselekmény előtt történne
– mondta Crosbie. „Az első lépésre adott válasz azonban helyzetfüggő. Ha az amerikaiak csak egy nagyon kis létszámú csoporttal jelennek meg, meg lehetne próbálni letartóztatni őket, mert bűncselekményt követnének el.”
Más a helyzet, ha az Egyesült Államok teljes katonai erővel vonulna be.
Jogi értelemben Dániát akár katonai válaszlépésre is kényszeríthetné a helyzet. Egy 1952-es állandó parancs értelmében „Dánia területét érő támadás esetén” a csapatoknak „haladéktalanul harcba kell lépniük, parancsra való várakozás vagy annak kikérése nélkül”.
Egy uniós diplomata szerint az európai országoknak mérlegelniük kellene csapatok Grönlandra küldésének lehetőségét – Dánia kérésére –, hogy növeljék egy amerikai katonai akció költségeit. Ez összhangban áll azokkal a felvetésekkel, amelyek szerint Berlin és Párizs is erőket küldhetne egy esetleges behatolás elrettentésére.
Bár ezek az erők valószínűleg nem tudnának ellenállni egy amerikai inváziónak, mégis visszatartó erőt jelenthetnének.
„Létrejöhetne egyfajta »drótakadályhatás«, ahol emberek fizikai értelemben is az amerikaiak útjában állnak – mint a Tienanmen téren. Ez választásra kényszeríteni Washingtont: vagy erőszakot alkalmaz, vagy visszavonul – mondta Crosbie. – Ennek azonban nagyon magas ára is lehet. Ez egy teljesen feltérképezetlen terep, és könnyen előfordulhat, hogy emberéletekbe kerül” – tette hozzá a szakértő.
Ajánlott videók
Nem várt fordulat: elismerte a Primark, nagy bajban van - most derül ki, mi történt a magyar bolttal
