Őrült dráma Brüsszelben az EU-csúcson: megingott a belga miniszterelnök, Ursula von der Leyenék mégis meg tudják zsarolni – Ukrajna megkaphatja az orosz vagyont

Nagyon nehezen követhető, pontosan mi zajlik a történelmi fontosságú brüsszeli uniós csúcson, amelynek a fókuszában az áll, hogy Belgium rábírható-e, hogy beleegyezzen a nála őrzött 185 milliárd eurónyi vagyon átjátszásába Ukrajnának. Most úgy tűnik, igen, és a belga miniszterelnök megingott az eddigi határozott ellenállásában.

A brüsszeli ügyekben mindig jól értesült Politico nem sokkal ezelőtt továbbította De Wever szavait, aki belga képviselők előtt beszélt arról, mi vár Belgiumra és Európára.

Belgium: megingott a miniszterelnök, mégis odaadja az ukránoknak az orosz vagyont?

De Wever először is világossá tette álláspontját: szerinte az Ukrajnának szánt támogatás elmaradása az EU szégyene lenne, ugyanakkor az orosz vagyon felhasználását illetően továbbra is kritikus. Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság ötlete

A belga miniszterelnök szerint egyrészt tehát Európának, ha nem tudja tető alá hozni Ukrajna további pénzelését, akkor a „végső geopolitikai megszégyenüléssel” kellene szembenéznie. Ezzel tehát egyértelműen amellett foglalt állást, hogy elengedhetetlen valamilyen megoldás.

Csakhogy másrészt Belgium – amely annak a Euroclear pénzintézetnek az otthona, amely mintegy 185 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyont kezel, és amelyet az EU Ukrajna támogatására kíván fordítani – mindeddig határozottan ellenezte, hogy Kijevet az oroszok pénzéből segítsék ki. De Wever ismét hangot adott félelmeinek, de mintha résnyire kinyitott volna egy kaput, ami inkább a megadást mutatja.

Szerinte az elképzelés a nemzetközi jog alapján megkérdőjelezhető, és fennáll a veszélye, hogy aláássa a pénzügyi piacok bizalmát és a Euroclear hitelességét. „A mai terv az, hogy feltálalják és megegyék azt a bizonyos tyúkot.”

Ha azonban a többi EU-tagállam beleegyezik a kockázatok teljes megosztásába, és megvédi Belgiumot az esetleges orosz megtorlástól, 

A belga miniszterelnök aláhúzta, hogy ezt meg fogják tenni, mert különben az az alternatíva, hogy

• nincs megoldás,
• nincs finanszírozás Ukrajnának,
• az ország pedig összeomlik.

Ez pedig Európa végső geopolitikai megszégyenülése lenne, amelyet évtizedekig nem hever ki. Szerinte ennek egyébként egyesek kifejezetten örülnének, vagyis hogyha „Európa teljesen szétszakadna, és teljes káoszban válna el Ukrajnától”. De Wever szavai szerint, ami ma történik Brüsszelben, az egészen különleges lesz. Megismételte Belgium feltételeit a jóvátételi kölcsön támogatásához:

1. likviditási garanciákat,
2. az orosz ellenlépésekkel szembeni védelmet
3. és közös kockázatvállalást vár el.

Ugyanakkor leszögezte, hogy eddig nem látott egyetlen olyan tervezetet sem, amely megfelelne ezeknek a feltételeknek. De Wever viszont azt is megjegyezte, hogy az orosz vagyon elkobzásának nincs komoly alternatívája, mióta Németország látványosan a jóvátételi kölcsönterv mellé állt.

Most dől el Belgium sorsa

Belgiumon óriási a nyomás: a németek mellett Lengyelország, valamint a balti és északi államok is az orosz vagyon kifagyasztásának megingathatatlan támogatói. De Wever nagy és erős blokként jellemezte őket, amely felé az Európai Bizottság is hajlik.

Belgium ugyanakkor nincs teljesen elszigetelve, mivel Olaszország, Bulgária és Málta is jelezte, hogy ellenzi a befagyasztott orosz vagyon felhasználását. „Ma még meg fogjuk látni, mit mond végül Európa” – zárta gondolatait a belga miniszterelnök.

De Wever finom puhulása persze lehet, hogy nem a véletlen műve. A Bloomberg értesülései szerint egyre többen sürgetik az Európai Uniót, hogy Belgium támogatása nélkül is hagyja jóvá a befagyasztott orosz vagyonnal fedezett hitelt, amelyet Ukrajnának szánnak.

– mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök újságíróknak a csúcstalálkozó előtt. „És itt nem csak Ukrajnáról beszélek, hanem Európáról is.”