Kiéleződött a feszültség Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek között – Jemen után mi várhat a gazdasági kapcsolatokra?

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kapcsolata az utóbbi hónapokban komoly próbatétel elé került. A konfliktus gyökerei évekre nyúlnak vissza, de legutóbb a jemeni polgárháború miatt különbözött össze a két monarchia: 2025 decemberében az emírségek által támogatott Dél-jemeni Átmeneti Tanács (STC) – amely Dél-Jemen függetlenségéért harcol – területeket foglalt el Jemen déli és keleti részén a szaúdiak által finanszírozott központi kormány erőitől.

Rijád válaszul légicsapást mért a mukallai kikötőre, ahol – szaúdi állítás szerint – az emírségekből érkező hajók fegyvereket és harcjárműveket rakodtak ki az STC-erők támogatására. Ezt követően szaúdi médiaorgánumok éles kampányt indítottak a rivális olajhatalom ellen, Abu-Dzabit a regionális instabilitás szításával és szeparatista csoportok támogatásával vádolták.

Elemzők szerint a feszültség nem csupán Jemenre korlátozódik, hanem tükrözi a két ország eltérő regionális vízióját. Szaúd-Arábia a hagyományos vezető szerepét kívánja megőrizni a térségben, miközben az Egyesült Arab Emírségek egyre önállóbb külpolitikát folytat, növelve befolyását Afrikában és Ázsiában egyaránt.

Ráadásul a szaúdi kormány évek óta ösztönzi a külföldi cégeket, hogy regionális központjukat Rijádba helyezzék, különben elveszíthetik a kormányzati szerződéseket. Ez a politika most még inkább feszültséget kelt az emírségekkel, amely hagyományosan a régió üzleti, pénzügyi központjának számít.

A feszültségek különösen aggasztók az üzleti szférának, mivel a két ország a régió két legnagyobb gazdasága, amelyek szorosan függenek egymástól. A kétoldalú kereskedelem értéke évente körülbelül 22-30 milliárd dollár, amely magában foglalja az energiaipart, a logisztikát, a kiskereskedelmet és a turizmust.

A Bloomberg elemzése szerint a vállalatok már elkezdték a vésztervezést, mivel néhány, az Egyesült Arab Emírségekben működő cég nehézségekről számolt be a szaúdi üzleti vízumok beszerzése során. A helyzet eszkalációja esetén komolyabb gazdasági intézkedések jöhetnek, például vámok vagy befektetési korlátok, amelyek fájdalmasak lennének mindkét félnek.

Enyhül a feszültség a két olajhatalom között?

Ugyanakkor a szakértők kiemelik a kapcsolatok rugalmasságát: az emírségekbeli bankok továbbra is vásárolnak szaúdi kötvényeket, és a közös befektetések – például a szaúdiak 4,3 milliárd dolláros közvetlen beruházása az emírségekben és fordítva – stabilizálhatják a helyzetet. Más biztató jelek is vannak: a szaúdi külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolata létfontosságú a regionális stabilitáshoz.

A háttérben folyamatosan zajlanak tárgyalások. Ráadásul Abu-Dzabi jelentősen csökkentette az STC támogatását, így Jemenben a központi kormány visszaszerezte a legtöbb elvesztett területet, az STC egyes frakciói pedig bejelentették feloszlásukat. Úgy tűnik, hogy az emírségek jemeni kalandja kudarccal végződött, ami hozzájárulhat a feszültség enyhüléséhez.

Az események egyébként nem zárták le a jemeni polgárháborút: a nemzetközileg elismert kormány ugyan nagyobb területet birtokol, de a lakosság 65 százaléka a húszik irányította településeken él. Az Irán által támogatott zaidita húszik stabilan uralják az ország nyugati partvidékét, köztük a fővárost is.