Az idei az utolsó békeév a gázpiacon, lépéskényszerben az orosz eladók

Nehezen kezelhető helyzetet teremt az Európai Unióban, hogy az uniós döntés értelmében a tagországok 2027. január 1-jétől csak egy fájdalmas kikötéssel vásárolhatnak orosz cseppfolyós (LNG), illetve 2027. szeptember 30-tól orosz vezetékes gázt. A kikötés a következő: az európai vállalatoknak a szerződéses érték legalább 300 százalékának vagy az éves forgalmuk 3,5 százalékának megfelelő bírságot kell fizetniük. E kikötés olyan súlyos, hogy valójában tilalmat jelent az orosz gáz vásárlására.

Eljön Kína ideje

Az orosz LNG-termelés szintjének fenntartását feltételezve a fenti határidőtől 19-20 milliárd köbméternek megfelelő orosz LNG-nek kell tárolóhelyet találni, ennyi volt ugyanis a 2025-ben az EU-ba exportált mennyiség – mutat rá egy orosz szaklap. A tétel a vezetékes gázzal együtt évi mintegy 38 milliárd köbméterre nő.

Kínát nem érintik a szankciók, a távol-keleti ország ezzel kényelmes helyzetbe kerül. Közvetett adatok szerint Kína már most is a nyilvános piaci ár 30 százalékán jut az Arctic LNG 2 gázához Alekszej Gromov, az Energiaügyi és Pénzügyi Intézet energetikai főigazgatójának közlése szerint. Ráadásul a cseppfolyósított földgáz globális termelése jövőre többletet mutathat a katari és amerikai új kapacitások miatt, ez pedig tovább csökkentheti az LNG világpiaci árát:

• Katar 2027-re a jelenlegi 77 millió tonnáról évi 126 millió tonnára (64 százalékkal) bővíti az LNG-termelését egy folyó projekt révén.
• Az Egyesült Államok új cseppfolyósítókat helyez üzembe a Golden Pass és a Plaquemines terminálokon. Exportkapacitása elérheti az évi 169 millió tonnát, ezzel világelsővé válna.

Eladhatnak az orosz cégek LNG-t Indiába és Pakisztánba is, ám Kínához hasonlóan ezen országok importőrei is megtehetik majd, hogy alacsony árat kínáljanak.

Az USA adatközpontjai közbeszólnak

Közben azonban hihetetlen ütemben nő a majdani legnagyobb LNG-exportőr belföldi gázigénye. Kisebb részben az elöregedő atomerőművek leállítása, de főleg az adatközpontok olthatatlan áramigénye miatt. Az S&P Global szerint 2030-ra évente további 30-60 milliárd köbméter gázra lesz szükség az új adatközpontok igényeinek kielégítéséhez. Ezt azzal érdemes összevetni, hogy az Egyesült Államok belföldi fogyasztása 920-930 milliárd köbméter, míg az exportja 180-200 milliárd köbméter. Mivel pedig az ország LNG-termelése az idén várhatóan mindössze 1 százalékkal nő, az adatközpontok által igényelt, további 30-60 milliárd köbméter vélhetőleg az export csökkentéséből származik majd. Az amerikai LNG-hajók USA-ba történő visszafordulása pedig – mint arról a Világgazdaság beszámolt – már a jelen. 

Ez növeli az orosz kivitel mozgásterét. Igaz, a szankciók fennmaradásával Oroszországnak így is el kell felejtenie a prémium európai piacon jelenleg kapott bevételeit. Az EU tavaly körülbelül 7,5 milliárd eurót költött orosz LNG-re.

Búcsú az ambiciózus orosz LNG-tervektől

Oroszország 2030-ra megcélozta az évi 100 millió tonnás LNG-termelést, de tavaly decemberben Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a tervezett mennyiség kisebb lesz

• a szankciók miatt,
• a 2027-től hatályos, újabb uniós tilalmak következtében, illetve
• a szükségesnél kevesebb LNG-tartályhajó áll rendelkezésre,
• és más berendezésből is hiány van.

E hiányok miatt az orosz lap szerint az Arctic LNG 2. a teljes kapacitásának a 25 százalékán termel, az Uszty-Luga LNG-projekt pedig csak 70 százalékban készült el. A tankerek vásárlását, bérlését vagy lízingelését szintén az európai és az amerikai szankciók tiltják. Van persze orosz belföldi gyártás, de ki sem lát a munkából a jelenleg is 15 ilyen hajón dolgozó Zvjezda hajógyár.

Magyarországnak nagyon jó éve volt 

Magyarország 2025-ben rekordmennyiségű, 7,8 milliárd köbméter gázt kapott Oroszországtól, 

Ezt Szijjártó Péter külügy- és gazdasági miniszter jelentette be a RIA Novosztyi szerint. „Szeretném világossá tenni, hogy Magyarország gázellátása nem biztosítható biztonságosan a Török Áramlat vezeték és az azon keresztül szállított orosz gáz nélkül” – mondta. Előzőleg jelezte, hogy a magyar kormány bíróság előtt kívánja megtámadni az Európai Unió Tanácsának az orosz gázimport betiltásáról szóló döntését. Ráadásul az Európai Bizottság 2027 végére törvényjavaslatot kíván benyújtani az orosz olajimport fokozatos megszüntetéséről is.

Kell az orosz gáz

„A nemzeti kormány nem fogadja el a Brüsszelből jövő utasításokat, megszűri, átalakítja, kikerüli úgy, hogy az jó legyen Magyarországnak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában. – Aki azt állítja, hogy [Magyarországon] a jelenlegi közüzemi számlák csökkentésének rendszere orosz gáz nélkül is fenntartható, az hazudik” – mondta. Emlékeztetett, hogy minden EU-tagállamnak joga van saját energiapolitikát folytatni.