Márciusban végleg eldőlhet a streamingvilág jövője: a Netflix–Warner-üzlet megkaphatja a nagybetűs jóváhagyást – de a hatóságok már dörzsölik a tenyerüket
Márciusban véget érhet a hónapok óta húzódó és megannyi görbe kanyart megélt Warner-felvásárlás, amelynek a legnagyobb győztese egyértelműen a vevő, a Netflix. A Warner Bros. Discovery a tervek szerint márciusban tart szavazást arról, hogy streaming- és stúdióüzletágát 82,7 milliárd dollárért (nagyjából 29 ezermilliárd forintért) értékesítse-e a Netflix számára. Értesülések szerint a pontos dátumot még nem tűzték ki, arra a társaság előzetes tájékoztatójának véglegesítése után kerülhet sor.
A sikeres részvényesi szavazás ugyan megnyitná az utat az üzlet lezárása előtt, de ez valószínűleg egy másik folyamat elejét jelentené. Iparági elemzők és piaci szereplők egybehangzóan arra számítanak, hogy az ügylet azonnal a versenyhatóságok fókuszába kerülne, mind az Egyesült Államokban, mind Európában. A hatóságoknak azt kellene mérlegelniük, hogy
a Netflix és a Warner egyesülése csökkenti-e a piaci versenyt, illetve szűkíti-e a fogyasztók választási lehetőségeit a streaming- és tartalompiacon.
Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) és az Igazságügyi Minisztérium (DOJ), valamint az európai versenyfelügyeleti szervek számára ez az ügy kifejezetten kézenfekvő vizsgálati célpont lehet. A Netflix a világ vezető streamingplatformja, a Warner Bros. Discovery pedig a legismertebb prémiumtartalom-gyártók és jogtulajdonosok közé tartozik, az HBO-val, valamint olyan globális márkákkal, mint a Jóbarátok vagy a Batman (és a teljes DC-felhozatal). Egy ilyen kombináció a hatóságok szemében könnyen versenyjogi aggályok tucatjait vetheti fel, ugyanis egyszerre erősödne meg a terjesztés és a tartalom feletti kontroll.
Megkapja a Warner, amit akart
A tárgyalási folyamatot erős negatív visszhang és bizonytalanság kísérte. A beszámolók szerint a Paramount több lépése inkább a feltételek megkérdőjelezését szolgálta, mintsem valódi alternatívát kínált volna a Netflix ajánlatával szemben. Érdemi változást végül az hozott, hogy
a Netflix készpénzes konstrukcióra váltott, ezzel csökkentve a kockázatokat a Warner részvényesei számára.
Komoly meglepetés lenne, ha a tulajdonosok elutasítanák az ügyletet, azt viszont hozzá kell tenni, hogy korábban a Paramount állt elő a készpénzes ajánlattal, ami nem érdekelte a Warnert. A Netflix tehát váltott az ellenfél módszerére, és rögtön győzelmet is aratott – ebből is látszik, hogy valószínűleg nem az ajánlattal volt a baj, hanem hogy honnan érkezett.
Mikor kerülhetne végleg a Netflixhez a Warner?
A versenyhatósági eljárások ebben az esetben várhatóan hosszadalmasak lennének. Nem lenne meglepő, ha a hatóságok kötelezettségvállalásokat írnának elő, például bizonyos tartalmak licencelésére, kizárólagosságok feloldására vagy akár üzletágak leválasztására. Egyes szakértők szerint
az sem zárható ki, hogy a vizsgálatok végén a tranzakciót csak számos feltételellel, vagy szélsőséges esetben egyáltalán nem engedélyeznék.
Ritkán adódik ekkora méretű és ilyen meghatározó hatású ügy a szórakoztatóiparban, így a szabályozók már biztos dörzsölik a tenyerüket, mikor kerülhet a markukba az ítélkezés.
Bár ezen a ponton nehezen elképzelhető, de benne van a pakliban, hogy a részvényesek mégsem a Netflix ajánlatát hozzák ki győztesként. A Paramount Skydance folytathatja nyomásgyakorlását, és megpróbálhatja lecserélni a Warner Bros. igazgatótanácsának tagjait olyan vezetőkre, akik nyitottabbak lennének a 108,4 milliárd dolláros (közel 38 ezermilliárd forintos) ellenséges felvásárlási ajánlatuk megvizsgálására. A Warner jelenlegi vezetése ezt az ajánlatot egyhangúlag elutasította, elégtelennek és a részvényesek érdekeivel ellentétesnek minősítve.
A Netflix számára ugyanakkor stratégiai szempontból óriási tétje van az ügyletnek:
- a Warner Bros. Discovery ikonikus tartalmainak megszerzése jelentős kulturális tűzerőt adna a vállalat kezébe,
- és lehetővé tenné, hogy új, kifejezetten streamingre szabott folytatások, spin-offok és előzmények szülessenek.
Elméleti szinten a tranzakcióval a Netflix a világ legnagyobb globális streamingplatformjává válhatna, akár félmilliárd előfizetővel. Mindez azonban csak akkor válhat valóra, ha nemcsak a részvényesek mondanak igent, hanem a versenyhatóságok is zöld utat adnak. A márciusi szavazás így legfeljebb az első akadályt jelentené egy olyan folyamatban, amelynek legkeményebb ütközetei várhatóan nem a részvényesi közgyűlésen, hanem a washingtoni és brüsszeli versenyfelügyeleti tárgyalótermekben zajlanak majd.
