BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Német katonai gépek kezdenek sürögni a sarki égen, mások is oda tartanak – közben odalent siralmas a helyzet

Erősíti a jelenlétét a NATO a szigeten. A dán kormányfő szerint az amerikai elnök nem tett le Grönland megszerzéséről.

A NATO új arktiszi megfigyelő missziója, a Sarkvidéki Őrszem (Arctic Sentry) tartós és érdemi megerősítésére szólította fel a szövetségeseket Mette Frederiksen dán miniszterelnök a müncheni biztonsági konferencián. Frederiksen hangsúlyozta: a keret már adott, most konkrét katonai és ipari képességekkel kell feltölteni, különösen Grönland térségében. A sziget azonban gazdasági téren már függetlenedni akar Dániától.

Grönland
Dánia F–35-ösöket is küld a Grönland körüli misszióra / Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP

A megfigyelő művelet célja a NATO láthatóbb és állandóbb jelenlétének biztosítása a térségben. Németország vadászgépekkel, légi utántöltési kapacitásokkal vesz részt, és a közeljövőben P–8 Poseidon tengeri járőrgépeket is szolgálatba állít – tudatta Boris Pistorius német védelmi miniszter.

Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter pedig azt közölte a hévégén, hogy az ország F–35-ös vadászgépeket is biztosít a misszióhoz. „Az F–35-öseink megerősítik a szövetség jelenlétét a régióban és Dánia szerepét aktív szövetségesként az Északi-sarkon és az Atlanti-óceán északi területén” – idézte a közleményét a Reuters.

A védelmi miniszter reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok is részt vesz majd a misszióban.

A Grönland körüli viták enyhülését várják a missziótól

A Sarkvidéki Őrszem egyben a Grönland körüli viták enyhítését is szolgálja. Donald Trump amerikai elnök korábban igényt fogalmazott meg a Dán Királysághoz tartozó szigetre, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok nélkül Grönland nem lenne biztonságban Oroszországgal és Kínával szemben.

Frederiksen szerint a válságnak még nincs vége, hiába egyezett meg egy keretmegállapodásról az amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár, és folytatódnak az egyeztetések a részletekről Washington és Koppenhága között.

Szerinte az amerikai elnök változatlanul szeretné megszerezni Grönlandot. 

Nagyon komolyan veszi ezt a kérdést

– mondta a BBC tudósítása szerint újságíróknak.

Dán és grönlandi zászlók a téli olimpián / Fotó: AFP

Ismét hangsúlyozta azonban azt is, hogy nem lehet meghatározni a sziget árát, bár ezt többen megpróbálták, és tiszteletben kell tartani a szuverenitását. A grönlandiak már jelezték, hogy nem akarnak amerikaiak lenni – tette hozzá.

Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland munkacsoportot hozott létre az amerikai biztonsági aggályok kezelésére, miközben Washington visszalépett a katonai és vámfenyegetésektől.

Ki és mekkora fenyegetést jelent?

Az Északi-sarkvidéket érintő fenyegetések megítélésében egyébként eltérnek az álláspontok. Frederiksen és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök szerint Kína és Oroszország inkább jövőbeli kockázatot jelent, amelyet megelőzéssel kell kezelni.

Ezzel szemben Lisa Murkowski alaszkai szenátor arra figyelmeztetett, hogy 

Kína már aktívan jelen van a térségben,

ráadásul egyre szorosabban együttműködik Oroszországgal, 

  • közös felderítések, 
  • légi
  • és haditengerészeti műveletek 

formájában.

A NATO arktiszi szerepvállalását Nagy-Britannia is erősíti: Keir Starmer bejelentette, hogy London még idén az észak-atlanti térségbe és a magas északi régióba vezényli repülőgép-hordozó kötelékét, a HMS Prince of Wales vezetésével, amerikai, kanadai és más szövetséges erőkkel együtt.

A lépést a brit kormány az euroatlanti biztonság melletti egyértelmű elköteleződésként értékeli.

Grönland erősítené a gazdasági függetlenségét

A biztonsági kérdések mellett erősítik Grönland fontosságát az ott található ásványkincsek is, és a helyi kormányzat is fokozott erőfeszítéseket tesz a kiaknázásukra.

Grönland saját szakemberekkel akarja kiaknázni a sziget ásványkincseit / Fotó: AFP

2008-ban hoztak létre egy bányászati szakiskolát, amely hároméves képzést biztosít 18–35 évesek számára, egy évvel később pedig a sziget megkapta Dániától az ellenőrzést az ott található nyersanyagok felett. Azt azonban senki sem tudja, hogy mennyi a kiaknázható az ásványkincsekből.

A szigeten jelenleg két bánya működik csak – emlékeztetett az AFP francia hírügynökség, és a gazdaság a dán jegybank jelentése szerint siralmas állapotban van, nagyrészt a halászattól függ.

A helyi kormány abban bízik, hogy 

a bányászat és turizmus biztosíthatja a pénzügyi függetlenséget,

így a jövőben elválhatnak majd Dániától, az áványkincsek hasznosításában azonban a szakképzett munkaerő híján a külföldi szakemberektől függenek – egyelőre.


 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.