Ez lenne a megoldás az energiaválságra? Az EU mielőbb látni szeretne egy hálózatra kapcsolt fúziós erőművet

Az Európai Bizottság a napokban elfogadta az Euratom 2026-os és 2027-es Euratom keretében folyó kutatás és képzés munkaprogramját, amely kiegészítő finanszírozást kínál a Horizont Európa programhoz képest. Kiemelt fókuszt kap a fúziós energia mielőbbi, gyakorlati hasznosításának megsegítése.

Ideje, hogy beérjenek a kutatások

A munkaprogram célja az EU energiafüggetlenségének, versenyképességének és technológiai vezető szerepének megerősítése, miközben 2050-re a karbonsemlegesség felé halad, összhangban a Közösségi Atomenergia-tájékoztató Programban (PINC) , a Nettó Zéró Ipari Törvényben , a Tiszta Ipari Megállapodásban és a Kis Moduláris Reaktorokról (SMR) szóló stratégiában meghatározott prioritásokkal, amelyeket von der Leyen elnök mutatott be a március 10-i párizsi nukleáris energia csúcstalálkozón . Ezenkívül támogatni fogja a fúzióval kapcsolatos technológiák fejlesztését, ami ugródeszka a közelgő uniós fúziós stratégia felé az Európai Bizottság közleménye szerint.

Lényegi elvárás, hogy az EU mielőbb szeretné hálózatra csatlakoztatni az első, kereskedelmi célú fúziós erőművet a hálózatra. Ennek előmozdítására a 2026–2027-es munkaprogramban 222 millió eurót fektet be az alábbiak révén:

•  Új európai köz-magán partnerség (PPP) létrehozása a fúziós energia területén a kereskedelmileg életképes fúziós technológiák fejlesztésének elősegítése és egy erős európai ellátási lánc kiépítése érdekében.
• A fúzióval kapcsolatos kihívások támogatása az Európai Innovációs Tanács eszközei keretében, hogy segítsék a feltörekvő fúziós startupokat technológiáik növekedésében és kiforrottságában az EU-ban, miközben magánbefektetéseket vonzanak.
• Az alapvető fúziós kutatások és a fúziós területen jártas tehetségek fejlesztésének előtérbe helyezése, a kutatólétesítmények közös kiaknázása mellett.
• Befektetések a nukleáris innovációba, biztonságba és tehetségekbe.

Ismerős a terep a magyar kutatóknak is

Egyes részterületeken magyar kutatók is részt vesznek a fúziós energiával kapcsolatos kutatásokban hazai intézményekben, illetve a külföldön folyó munkában történő részvétellel. Például hazai ipari és kutatói konzorciumoknak is szerepe volt az ITER, a világ legnagyobb kísérleti fúziós reaktorának építésében és tervezésében. Jelentős hazai szereplő a Hun-Ren Energiatudományi Kutatóközpont és a BME Nukleáris Technológiai Intézete.

Cél a Made in Europe

Mivel az EU villamosenergia-igénye várhatóan megduplázódik 2050-re, a munkaprogramban meg kívánják erősíteni az EU azon képességét, hogy biztonságosan fejlesszen ki Európában készült tiszta és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat.

A maghasadást terén 108 millió eurós támogatást kínál a program többek között a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére, a sugárvédelemre és a nukleáris anyagok innovációjára összpontosítva. Olyan kutatásokkal is foglalkozik majd, amelyek felölelik a jelenlegi atomerőművek, a kis moduláros reaktorok, a fejlett reaktorok és a nukleáris üzemanyagok hosszú távú üzemeltetésének biztonságát. Finanszírozni fog olyan kutatásokat is, amelyek izotópokkkal látlhatják el a nukleáris medicina által érintett terápiákat. 

A program végül nukleáris tehetségeket kíván vonzani az Európai Unión belülről és kívülről is, például Marie Sklodowska-Curie ösztöndíjakkal. Elősegíti a nyílt hozzáférést több mint 230 nukleáris kutatólétesítményhez az EU-ban, ahogyan az ukrán nukleáris kutatók további bevonását az Európai Kutatási Térségbe.

A fúziós energia csak egy az Euratom programján belül  

 Az Euratom kutatási és képzési programja az EU nukleáris kutatásra és képzésre irányuló kezdeményezése, amely a fúziós energia fejlesztésére, a nukleáris biztonság és védelem javítására, a sugárvédelemre és a hulladékgazdálkodásra összpontosít. Biztosítja az infrastruktúrákhoz, az oktatáshoz és a nemzetközi együttműködéshez való nyílt hozzáférést. A Horizont Európa programmal párhuzamosan működik.

A program az Euratom szerződéssel összhangban a öt évre jött létre. A jelenlegi 2021-től 2025-ig tartott, majd a tanács 2025-ben két évvel meghosszabbította, hogy összhangba kerüljön az EU 2021–2027 közötti hosszú távú költségvetésével.