Romba döntheti a teljes világgazdaságot az iráni háború – kiderült, mely országok omlanának össze először
Az immár negyedik hete zajló iráni háború további elhúzódása példátlan energiapiaci válságot idézhet elő, amely előbb-utóbb a világgazdaság minden szegletét eléri. Az már most is egyértelműen látszik, hogy egyes országok jobban ki vannak téve ennek a hatásnak, és kevésbé képesek megbirkózni vele.
A Reuters friss elemzésében górcső alá veszi, hogy melyik ország mire számíthat egy elhúzódó iráni konfliktus miatt. Kiemelték, hogy Európában egy újabb energiapiaci sokk fájdalmas emlékeket idéz fel az orosz–ukrán háború négy évvel ezelőtti kitöréséről, hiszen már az is rávilágított az importfüggőségre, és két számjegyűre duzzasztotta az inflációt.
Németország erősen iparosodott gazdaságának sokat árthat a drágább energia. Feldolgozóipara az elmúlt időszakban szenvedett, és 2022 óta most először lépett ki a csökkenő pályáról, így számára kifejezeten rosszkor érkezett ez a konfliktus. Ráadásul exportőr országként Németország érzékenyen reagál bármilyen globális lassulásra. A tavaly bejelentett, nagyszabású német ösztönzőprogram ugyan segíthet tompítani a hatások egy részét, de a következő évek költségvetési hiányai miatt korlátozott a mozgástér a további támogatásokhoz.
Olaszország szintén jelentős feldolgozóiparral rendelkezik, ráadásul az olaj és a földgáz aránya az elsődleges energiafelhasználásban Európán belül az egyik legmagasabb.
Az Egyesült Királyság villamosenergia-termelése jobban támaszkodik a gáztüzelésű erőművekre, mint más nagy európai gazdaságoké, így a gázárak szinte mindig meghatározzák az áramárakat is. Emiatt az iráni háború kezdete óta ezek gyorsabban emelkednek, mint az olajárak. Az sem véletlen, hogy a briteknél az elmúlt hetekben újra kezdtek felerősödni az Európai Unióba történő visszalépést szorgalmazó hangok.
Az ázsiai országokba hamarabb elér az iráni hatás
Japánt közvetlenül érinti a jelenlegi helyzet mivel kőolajszükségletének mintegy 95 százalékát a Közel-Keletről szerzi be, és ennek csaknem 90 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül halad. Ez tovább fokozza azt az inflációs nyomást, amellyel az ország a gyenge jen miatt már eleve küzd, és amely az élelmiszerek és a mindennapi szükségleti cikkek áraiban is megjelenik.
Egy másik jelentősen kitett gazdaság India. A világ legnépesebb országa kőolajszükségletének csaknem 90 százalékát, cseppfolyósított propán-bután gázának pedig közel felét importálja, és ennek több mint fele szintén a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik.
Törökországnak az Iránnal közös határa miatt a menekülthullám lehetőségére és fokozódó geopolitikai bizonytalanságra kell felkészülnie. A fő gazdasági hatás eközben a jegybanknál jelentkezik. Az ország számára az iráni konfliktus a korábbi inflációs válságok kellemetlen visszatérését idézi. A jegybank egy éven belül immár másodszor volt kénytelen megszakítani kamatcsökkentési ciklusát.
Ráadásul akad néhány olyan ország is, amely különösen sérülékeny, miután a közelmúltban átélt egy teljes körű gazdasági válságot. Srí Lanka az energiaárak kordában tartása érdekében mostantól minden szerdát munkaszüneti nappá nyilvánította az állami szektor dolgozói számára. Iskolákat, egyetemeket és közintézményeket zárnak be, felfüggesztik a nem létfontosságú tömegközlekedést, az állam pedig üzemanyag-korlátozásokat vezetett be.
Pakisztán két évvel ezelőtt a válság szélén táncolt, és most ismét nehéz helyzetbe került. Két hétre bezárták az iskolákat, a kormányzati szervek üzemanyagkereteit megfelezték, valamint megtiltották új légkondicionálók és bútorok vásárlását.
Egyiptomot több oldalról is sújtja az iráni konfliktus, ugyanis az üzemanyag és az alapvető élelmiszerek elszálló árai mellett a Szuezi-csatornából és a turizmusból származó bevételek jelentős visszaesésével is számolnia kell. A turizmus 2025-ben mintegy 20 milliárd dollárt hozott a gazdaságnak, egy elhúzódó háború azonban jócskán visszavetné az utazási kedvet a közel-keleti térség irányába.
