Konténerfertőzés az iráni háború következménye, ne lepődjön meg, ha késve érkezik tengerentúli rendelése
A „konténerfertőzés” kifejezés arra utal, hogy egyes kikötőkben halmozódnak az áruval töltött vagy épp üres konténerek, míg máshol hiány van a rakodható fémtárolókból, amelyeket majd hajók szállítanak áruval megtöltve. A Xeneta, a globális árufuvarozási információs platform friss adatelemzésében a nagy teherkikötők forgalmát vizsgálta a folyamatosan rendelkezésre álló terheltségi adatok alapján. Az Ocean Congestion/Port Congestion nevű térképük jól mutatja a pillanatnyi állapotokat. A Xeneta most kiadott friss jelentése szerint az általuk követett 454 kikötő több mint 80 százaléka kritikus státuszban van, 60-70 százalékukban súlyosan torlódtak a konténerek, míg 45–59 százalékukat erősen zsúfoltnak minősíti a vállalat saját független besorolási rendszere – írja az Origo.
Felborult a konténerek globális áramlása az iráni háború következtében
A lap szerint az iráni háború kitörése után mozdulatlanságra ítélt hajók a Perzsa-öböl környékén akaratlanul is felborították a konténerforgalmat, ahogy azok is, amelyeket új útvonalakra irányítottak.
A február 28-tól a mostanáig eltelt torlódási időszakot a teher- és konténerforgalom, illetve a konténerhajók közlekedése szempontjából a vállalat közlése szerint az alábbi szakaszokra lehet osztani:
- az első hullámba azok a hajók tartoznak, amelyek már a Perzsa-öböl térségében voltak a konfliktus kitörésekor;
- a második hullámot azok a hajók alkotják, amelyek Ázsiából indultak el még a korlátozások bejelentése előtt, de már nem jutottak át a Hormuzi-szoroson a Perzsa-öbölbe;
- a harmadik hullám pedig a blokkolt, veszteglő szállítmányokkal töltött konténerekből áll.
Mindez a hajózási menetrendek felborulásához vezetett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy időbe telik, mire a kereskedelmi útvonalak visszaállnak egy kiegyensúlyozott működésnek tekinthető állapotba, és ismét lehet igazodni a menetrendekhez.
Ami a kereskedelmi hajóforgalmat illeti: a háború következtében eddig öt hajójáratot (összesen 44 507 TEU kapacitással) függesztettek fel: négyet a Távol-Kelet és a Közel-Kelet között (29 225 TEU), egyet pedig Európából (15 282 TEU, a TEU a szabványos húsz lábas konténerkapacitást jelöli). Ezek a hajójáratok lényegében menetrend szerint indított teherhajózási szolgáltatást nyújtanak.
A háború okozta nyomás a konténerek fordulási idejének növekedésében is jól látható. Jó példa erre Mundra kikötője, India legnagyobb konténerterminálja. India, mint kulcsfontosságú átrakó ország, egyre több konténert kezel, ami további torlódásokat okoz a kikötőkben. A Xeneta adatai szerint
a pontos érkezések aránya Mundrában 44 százalékról 31 százalékra esett vissza, és minden harmadik hajó legalább egyhetes késéssel fut be.
Mumbai városának Nhava Sheva kikötőjében, ahol több terminál működik, és India egyik legforgalmasabb kikötőjének számít, a pontossági arány 50 százalékról 33 százalékra csökkent.
További részletek az Origo összeállításában olvashatók.
