Megjelent egy emberre is veszélyes, invazív faj a magyar vizekben
A Kis-Duna térségében különösen nagymértékben elszaporodtak az inváziós ékszerteknős egyedei, amelyek ökológiai verseny révén jelentős mértékben veszélyeztetik az őshonos és védett mocsári teknős állományát, elsősorban az élőhelyekért, napozóhelyekért és táplálékforrásokért folytatott konkurencia által, de a térségben nemrégiben az idegenhonos aligátorteknősre is bukkantak – jelezte a Dél-Pesti Vízi Polgárőr Egyesület. Az inváziós ékszerteknősök mellett jóval ritkább és ijesztőbb hüllőt Magyarországon hivatalosan is a különösen veszélyes állatfajok közé sorolják, háziállatként is tilos tartani otthon.
Az aligátorteknős közegészségügyi kockázatot is jelenthet az általa hordozott baktériumok miatt
A faj nevét nem véletlenül kapta: az aligátorteknős veszélyessége több okra vezethető vissza:
- Súlyos sérüléseket okozhat: Rendkívül erős az állkapcsa és éles, csőrszerű szája van. Egyetlen harapással képes emberi ujjat amputálni vagy mély, roncsolt sebeket ejteni.
- Agresszív védekezés: Bár alapvetően nem támad emberre, ha sarokba szorítva érzi magát vagy megzavarják, villámgyorsan és agresszíven odakap. A szárazföldön különösen harcias lehet, mert ott sebezhetőbbnek érzi magát.
- Ökológiai veszély: Nem őshonos faj nálunk, így a hazai vizekbe kerülve (például felelőtlen gazdák miatt) pusztítja az őshonos állatvilágot, köztük a védett mocsári teknősöket is.
- Rejtőzködő életmód: A vízfenéken, az iszapba bújva várakozik, így a fürdőzők vagy horgászok véletlenül is ráléphetnek vagy megérinthetik, ami azonnali támadást válthat ki belőle.
Ráadásul a teknős-támadása közegészségügyi kockázatot is jelenthet az általa hordozott baktériumok miatt – írja a Drive.
A fentiekre tekintettel, az illetékes hatóságokkal történt egyeztetést és engedélyeztetési eljárást követően a Dél-Pesti Vízi Polgárőr Egyesület lehetőséget kapott az inváziós teknősfajok célzott befogására. Ennek érdekében a gyakorlatban már bevált módszertan alapján kialakított teknőscsapdát helyeztek ki a Kis-Duna egyik öbölterületén.
A program célja a nem őshonos teknősfajok állományának csökkentése, ezáltal az őshonos fajok élőhelyi feltételeinek javítása. A befogott egyedek közül a természetvédelmi szempontból nem kívánatos fajokat elszállítják és a Fővárosi Állat- és Növénykertben helyezik el.
Brutális gazdasági károkat okoznak az invazív fajok
A természeti károk mellett az invazív fajok által okozott gazdasági károk is jelentősek. Ezek a költségek magukba foglalják a hozamcsökkenést, a védekezési beavatkozások árát, az infrastruktúrában bekövetkező károkat – számolt be róla a Qubit.
1970 óta több mint 37 ezer idegenhonos faj került be a világ különböző régióiba és élőhelyeire az emberi tevékenység hatására, a kifejezetten káros fajok száma pedig meghaladja a 3500-at.
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi platform, az IPBES (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) legutóbbi jelentése szerint a diverzitás csökkenése és az ökoszisztémák drámai változása mellett e fajok globális költségvonzata 2019-ben meghaladta az évi 423 milliárd dollárt, és ez az összeg 1970 óta minden évtizedben legalább megnégyszereződött.
Magyarország területén jelenleg 85 növény- és 118 inváziós állatfajt jegyeznek – derül ki az Origo cikkéből.
