Hogyan profitált Norvégia az orosz energiahordozók kieséséből és az iráni háborúból? Rekordtöbblet az olaj- és gázexportból
Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta az Európai Unió energiaszektora alaposan átalakult, mivel az importban jócskán visszaesett az orosz energiahordozók aránya. A gáz esetében Oroszország részesedése 2021-ben még 45 százalék körül mozgott, ami tavaly 13 százalékra csökkent. Az olajnál hasonló a kép: 2021-ben 27 százalékot tett ki, 2025-re pedig 3 százalék alá zuhant. Ebből a változásból Norvégia profitál legjobban, mint Európa egyik fő beszállítója.
A skandináv ország 2021-ben az Európai Unió gázszükségletének mintegy 24 százalékát adta, ezzel Oroszország mögött a második legnagyobb beszállító volt. Tavaly 31 százalékkal átvette az első helyet, ezzel Európa legfőbb gázszállítójává vált. Ezen belül a csővezetékes gázimportokból Norvégia részesedése elérte az 54 százalékot, ami 86 milliárd köbmétert jelentett.
Az olajnál is hasonlóan erősödött Oslo szerepe: 2024-ben az EU nyersolajimportjának 13,5 százalékát adta, 2025 harmadik negyedévére pedig már 14,6 százalékra nőtt a részesedése. Érdemes megemlíteni, hogy az EU közvetlen orosz olajimportja a szankciók miatt szinte nullára csökkent, de korábban létezett egy kiskapu.
India olcsón vásárolt orosz nyersolajat, finomította dízelre és kerozinra, majd ezeket az üzemanyagokat exportálta Európába. Az EU azonban 2026 januárjától betiltotta az ilyen orosz eredetű finomított termékek behozatalát harmadik országokból.
Norvégia dúskál az extraprofitban
A háború kitörése óta Norvégia rengeteg extra bevételhez jutott . A norvég költségvetés 2022-ben rekordot döntött: csak az olaj- és gázbevételek 1450 milliárd koronát (több mint 50,3 ezermilliárd forint) hoztak az államkasszába, így a teljes költségvetési többlet a GDP 26 százalékát, azaz 1464 milliárd koronát ért el.
Gyakorlatilag ez a rekordméretű nyereség szinte teljes egészében az energiaexportból származott. A többlet fokozatosan mérséklődött az árak csökkenésével és a kiadások növekedésével párhuzamosan, de a skandináv államnak így sincs oka panaszra, például 2024-ben 688 milliárd koronás pluszban zárt az államháztartás.
A mostani közel-keleti konfliktus miatt ismét emelkednek az olaj- és gázárak, ami újabb bevételnövekedést hozhat Norvégiának. Az energiaexportból származó pénzek túlnyomórészt a norvég állami vagyonalapba kerülnek, ami a világ legnagyobb szuverén vagyonalapjának számít.
A norvég olajpénzekből jut a budapesti tőzsdére is
A norvég kormány 1996-ban hozta létre az állami vagyonalapot, amelyben az északi-tengeri olaj- és gázkitermelésből származó bevételeket helyezik el. Az alap ezeket a pénzeket a világ különböző részein fekteti be részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanokba, állampapírokba és zöldenergiával kapcsolatos projektekbe.
Az alap vagyonát a norvég központi bank, a Norges Bank kezeli, befektetési stratégiáját a pénzügyminisztérium határozza meg, de a lényeges változtatásokhoz a parlament jóváhagyása is szükséges. Jelenleg a világ 68 országában, több ezer vállalatban van részesedése, és az összes globálisan jegyzett részvény mintegy 1,5 százalékát birtokolja.
Kezelt vagyona meghaladja a 21,2 ezermilliárd norvég koronát. Az alap figyelmét Magyarország sem kerülte el: számos budapesti ingatlanban van részesedése, és összesen nyolc magyar vállalatba fektetett be, többek között az
- OTP 0,67 százalékát,
- a Richter 1,98 százalékát
- és a Wizz Air 2,4 százalékát szerezte meg.
Irán olaj- és gázkészletei a háború árnyékában – rekordexport, árnyékflotta és gázparadoxon
Hiába rendelkezik Irán a világ egyik legnagyobb olaj- és gáztartalékával, a szankciók és a belső igények miatt exportja korlátozott maradt. Az árnyékflotta segítségével Irán főleg Kínába szállított olajat, míg a földgáz szinte kizárólag a belföldi fogyasztást szolgálja.
