Több tízmillió hordó iráni olaj úszik a tengereken – vörös vonal átlépését jelentené a Kharg-sziget lebombázása
Irán a Dél-Fársz gázmezője elleni támadásra bosszúként rakétákat indított Katar, egyben a világ legnagyobb LNG-létesítménye ellen. Ras Laffan komplexuma súlyosan megsérült a támadás következtében, vagyis nem elég, hogy a termelés már korábban leállt, most arra is legalább heteket kell várni, hogy kijavítsák a sérüléseket. Az iráni akció a földgáz európai és ázsiai árának emelkedése szempontjából vörös vonal átlépését jelenti. Hasonlóan vízválasztót jelentene a kőolajpiacon az, ha jelentősen megsérülének a Perzsa-öböl északkeleti szegletében található Kharg-sziget olaj-infrastruktúrái, ezzel szinte teljesen elvágva Iránt az exportpiacaitól – mutatja be összeállításában az Origo.
Most is több tízmillió hordó iráni olaj úszik a tengereken
Bár már a háború második napján arról érkeztek értesülések, hogy támadás érhette a Kharg-sziget olajlétesítményeit, a következő napokban kiderült, hogy ilyen akkor nem történt. S bár azóta az amerikai erők csapásokat mértek a sziget katonai létesítményeire – a hivatalos közlés szerint csak ilyenekre –, az olaj-infrastruktúrák egyelőre sértetlenek. Ez a bejelentés azonban újra az apró korallszigetre irányította a globális figyelmet, amely Irán olajgazdaságának kulcseleme.
A lap kitér arra, hogy a Kharg-sziget a Közel-keleti-öböl északi részén fekszik, mintegy 25 kilométerre Irán partjaitól, és több mint 480 kilométerre a Hormuzi-szorostól. Jelentősége elsősorban földrajzi adottságaiból fakad:
Irán partvidékének nagy része túl sekély a világ legnagyobb tankerhajói számára, Khargot azonban mély víz veszi körül, így a VLCC-k (a legnagyobb olajszállító hajók) közvetlenül kiköthetnek, és akár mintegy kétmillió hordónyi rakományt is felvehetnek.
Annak, hogy a VLCC-k közvetlenül rakodhatók, a teljes folyamatot tekintve óriási a jelentősége, mind a költségek, mind a rakodási idő szempontjából. Nagy tankerhajók kikötnek a horvátországi Omisaljnál is, és például a Mol számára hoznak finomítandó kőolajat, ám ezek kisebb tankerek (bár a régiós ellátás számára elegendő kapacitásúak, 50-70 ezer tonnával). A Kharg-szigetről azonban főként Ázsiába kell eljuttatni az energiahordozókat, egészen más nagyságrendben, így a hajók kikötésének nagy jelentősége van.
A Kharg-sziget jelentősége nem csupán logisztikai, hanem gazdasági is. Az iszlám ország strukturálisan továbbra is erősen függ az olajexporttól, amely az ország fő devizaforrása és az állami költségvetés egyik alapja. Ez a függőség a szankciók ellenére is fennmaradt.
Irán tengeri nyersolajexportja 2023 és 2025 között 9 százalékkal nőtt, és tavaly elérte a napi mintegy 1,68 millió hordós csúcsot.
A tengeri forgalomban is jól látható az iráni olaj kereskedelmének jelentősége: jelenleg mintegy 173,6 millió hordó iráni nyersolaj és kondenzátum van úton. Ebből
- 60,9 millió hordó a Szingapúri-szorosban,
- 32,2 millió a Sárga-tengeren,
- 22,1 millió a Dél-kínai-tengeren, és
- 31,2 millió hordó még mindig a Közel-keleti-öböl térségében található.
Az, hogy több mint 30 millió hordó még az öböl térségében van, jól mutatja, mennyire kitett az iráni olaj a regionális fejleményeknek, mielőtt eljutna az ázsiai piacokra.
Ha viszont ezek és a mostani kitermelésből a Kharg-sziget terminálján halmozódó készletek nem jutnak célba, az hamarosan komoly ellátási válságot is előidézhet az ázsiai piacokon.
A Kharg-szigetről és annak olajpiaci jelentőségéről további részletek az Origo összeállításában olvashatók.
