Ez az ország mentheti meg Európát: nekiáll kitermelni a világ egyik legnagyobb olajmezőjét – Ukrajna kaphatja a bevételt?
Kanada és Norvégia fontos lépéseket tesz annak érdekében, hogy tőkét kovácsoljon az iráni háború miatti olajár-robbanásból. A két ország megbízható beszállítókként pozícionálja magát, és fokozza exportját, kiszolgálva ázsiai és európai szövetségeseiket.
Tim Hodgson kanadai energiaügyi miniszter a Financial Times-nak úgy nyilatkozott, hogy a világ a történelem legnagyobb energiaellátási zavarával néz szembe, és Kanada termelői ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy kielégítsék az ügyfelek alternatív források iránti igényét.
„Már nagyon régóta nem volt ennyire egyértelmű, mennyire fontos az energiabiztonság a saját és szövetségeseink nemzetbiztonsága szempontjából. Így sok tekintetben ez most Kanada pillanata” – jelentette ki Hodgson.
Hasonló állításokat fogalmazott meg Norvégia legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, az Equinor vezetője is. Anders Opedal vezérigazgató elmondta, hogy a cég 2030-ig 25 százalékkal, napi 900 000 hordóra tervezi növelni a nemzetközi piacra szánt termelését, és készen áll arra, hogy ezt akár bővítsék is.
„Keményen dolgozunk azon, hogy jövőre engedélyezhessük a Wisting-mezőt” – utalt Opedal a világ egyik legnagyobb, a távoli északon található olajmező-projektjére. Hozzátette, hogy a Norvégiától északra fekvő Barents-tenger erőforrásai nagyon fontosak az energiabiztonság szempontjából Európában.
„Ez a projekt megfelelő alternatívája lehet a közel-keleti régiónak, legalábbis Európa és néhány más ország számára” – emelte ki Opedal.
Ukrajna is profitálhat a norvég sikerekből?
Az Equinor már a maximális kapacitáson üzemelt, mielőtt az Amerikai Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított Irán ellen. A közel-keleti konfliktus váratlan extraprofitot hozott a vállalatnak, mivel a nyersolaj ára 30 százalékkal ugrott meg azóta, hogy Teherán lezárta a Hormuzi-szorost, elvágva a globális olaj- és cseppfolyósított földgázszállítmányok mintegy egyötödét.
Norvégia hatalmas bevételei feszültséget szültek a szomszédaival való kapcsolataiban, miután svéd és dán politikusok felszólították Oslót, hogy legyen bőkezűbb Ukrajna támogatásában.
A norvég olajipar bízik benne, hogy az energiaellátás miatti újabb szorongás arra készteti az Európai Uniót, hogy gondolja újra az arktiszi fúrásokra vonatkozó moratóriumát.
Az iráni háború következtében hordónkénti 100 dollár fölé emelkedő olajár a kanadai, magas költségű energiaszektort is fellendítette – és arra ösztönözte a fejlesztőket, hogy felgyorsítsák az újabb projektekre vonatkozó terveiket. Az Enverus kutatócsoport becslése szerint Kanada olajtermelői idén további 90 milliárd kanadai dollár (65 milliárd amerikai dollár) váratlan extraprofithoz jutnak, amennyiben a nyersolaj ára a közel-keleti háború kezdete óta elért szinteken marad.
Az olaj mellett az LNG-ben is nagyot léphet előre Kanada
Ennek kapcsán Hodgson elmondta, hogy a kanadai LNG-ipar szintén a gyors ütemű bővülés küszöbén áll. Ez amiatt különösen fontos, mert az iráni háború Katarra is kiterjedt, ahol az LNG-üzemekben keletkezett károk több évre visszavetették az exportkapacitást.
A miniszter szerint a Nyugat-Kanadában zajló vagy tervezett projektek révén az ország a világ negyedik legnagyobb exportőrévé válhatna. Az LNG Canada létesítmény tavaly kezdte meg működését, az ország teljes exportja pedig 2030-ra elérheti az évi 50 millió tonnát, ami Katar háború előtti kapacitásának csaknem kétharmada.
